Mi az a BitTorrent?

Az egyik p2p alapú fájlcserélő szoftver  – és az általa használt informatikai protokoll  – neve. Kifejlesztője Bram Cohen, aki találmányát a  BitTorrent Open Source licenc alatt szabad felhasználásra tette közzé. A torrent kliensek a fájlokat darabokban töltik le, egyszersmind automatikusan a netre visszatöltve, így letöltésre kínálva fel más klienseknek a már letöltődött részeket. Minden csomópont megkeresi a hiányzó részhez a lehető leggyorsabb kapcsolatot, ezért a program kiválóan alkalmas nagyméretű fájlok, videók és nagyobb szoftverek le- és feltöltésére. Minél keresettebb egy fájl, a BitTorrentet használva annál többen vesznek részt az elosztásában, ami így jóval gyorsabb, mintha mindenki egy központi szerverről töltené le, hiszen az ilyen letöltéseknél a szűk keresztmetszetet általában a szerver sávszélessége jelenti.

Az ausztrálok 53 százaléka tölt le rendszeresen BitTorrenttel tévésorozat-epizódjokat, sőt évadokat, négyből egy lakos legalább hetente kétszer – derül ki a University of Sydney kutatásából. A legjellemzőbb indok, hogy a tévénézők – maga e fogalom is új jelentéssel ruházódott fel az utóbbi években – nem szeretnek alkalmazkodni a tévécsatornák sugárzási idejéhez, s nem óhajtanak reklámblokkokat végigülni; egyszerűbb ingyenesen letölteniük az őket érdeklő tartalmakat, amit akkor nézhetnek meg, amikor épp idejük engedi.

A letöltéssel élő ausztrálok 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tévézés gyanánt ma már  jelentős részben a Torrenttel szerzett tartalmakat nézik, ráadásul 53 százalékuk felkészült már rá, hogy ezekért fizessen is. A kutatást vezető Adam Zuchetti szerint a fogyasztók számára az lenne az ideális, ha két verzióban tölthetnék le a „tévéadásokat” az arra kíváncsiak: vagy pénzért, reklámmentesen, vagy ingyen, közbeékelődő reklámokkal.

A torrent-használat valódi méreteiről rendkívül nagy eltéréseket mutató statisztikai adatok jelennek meg. Tűrt státusza miatt ugyanis nincs mindenki számára hitelesnek elfogadott adatszolgáltatás róla. Sőt, az összes fájlcserélőn keresztülhaladó adatmennyiség nagyságát is élénk vita övezi: ez egyesek szerint a forgalom legalább harmadát, mások szerint több mint a felét adja. A Wired magazin már 2004-ben arról írt, hogy a fájlcsere több adatcserével jár, mint az összes webes böngészés világszerte. A CacheLogic internetes tartalomelemzésre specializálódott közvélemény-kutató cég 2005 és 2006 elején is közzétett, az előző évi fájlcserélési volumenről tájékoztató riportjai szerint a torrenteken letöltött adatmennyiség a legjelentősebb, de kontinensenként itt is óriási különbségek vannak. Annyi bizonyos, hogy Ázsiában van a legtöbb fájlcsere-felhasználó, de a lakosságszámot tekintve ez nem meglepő. Európában 30 és 50 millió közti felhasználó töltött le eddig bármit fájlcserélőkön keresztül.

Forrás: BitTorrent

Maga a torrent technológiailag semleges, de vannak legális és illegális felhasználási területei – kezdi a téma boncolgatását Komáromy Gábor fájlmegosztás-szakértő. „A Macintosh például a következő generációs iTunes médialetöltőjébe is torrent klienst tervez beépíteni, hogy felhasználói egy belső, zárt hálózaton torrentekkel tölthessék le a zenéket, de még inkább a sokkalta nagyobb filmes fájlokat” – hoz példát a széles spektrumú használatra. Ezzel nemcsak gyorsabb szolgáltatást lesz képes nyújtani, de kevesebb szervert és sávszélességet is kell megvásárolnia az Apple-nek.

Komáromy szerint a legjobb ahhoz hasonlóan elképzelni a torrent rendszerek működését, mint amikor az ufókutatásához szükséges számolási kapacitást a téma iránt érdeklődő internetezők adják össze úgy, hogy a gépükre telepítenek egy-egy pici szoftvert. Ez a kutatók számára végez valamely számolási részfeladatot, amikor épp nem használják a gépet. E módszerrel rengeteg befektetést takaríthatnak meg a kutatólaborok, hiszen nincs szükségük óriási számítógépekre, amelyeket helyettesít a sok önkéntes gépe üresjárataiban.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A torrentet megelőző fájlcserélő megoldásokhoz képest a legnagyobb különbség abban áll, hogy internetszerte kereshetővé válnak azok a néhány kilobájtos információs fájlok, melyek arról árulkodnak, milyen tartalomhoz segít hozzá az adott letöltő fájl. Tudható tehát a címe, az, hogy film, szoftver, zene vagy bármi egyéb, kiderül a mérete, az, hogy hány embernek van meg az egész tartalom és aktuálisan hányan töltik épp le. Az információkat közlő letöltés-vezérlő fájlok különleges jogi státusza az Egyesült Államokban tette lehetővé a torrentezés gyors elterjedését. Amerikában ugyanis nem illegális az illegális tartalmakhoz vezető elérési út közlése, csak magának a tartalomnak a közzététele – teszi hozzá Komáromy.

Rosta Gábor informatikai újságíró a torrent rendkívüli népszerűségét abból eredezteti, hogy ez az első olyan fájlmegosztó, amelyben jól meg van oldva, hogy ne csak le lehessen, de fel is kelljen tölteni, s abban a pillanatban, hogy a gépre jutott egy adott adatcsomag, a kliens azt rögtön el is kezdi visszatölteni a netre, a többi felhasználó legnagyobb örömére. Rosta szerint fontos, hogy az alapinformációk bárki számára hozzáférhetőek weboldalakon, ellenben közös hálózatokra csak azok lépnek egymással, akik aktuálisan ugyanazt a tartalmat töltik le vagy fel, s ez jelentős sebességnövekedést eredményez.

Amiatt, hogy bárki bármilyen oldalra feltehet egy torrent fájlt – mely hozzásegíti a felhasználót az óhajtott multimédiás tartalom letöltéséhez –, számtalan felhasználási területre behatolt a módszer: ma külön oldalt tartanak fenn például a hatvanas évek francia avantgard filmjeinek rajongói, vagy az orosz népdalgyűjtők. Épp ezért a torrentes keresés nem olyan hatékony, mint egy zárt fájlmegosztóban  – például a Soulseeken  –, de a tartalmak sokkal szélesebb tárháza lelhető így fel. A szabad forráskódú ingyenes alkalmazásokat, vagy a Linux operációs rendszereket fejlesztők és terjesztők éppen azért használják a fájlcsere e módját, mert nagy szerverek és sávszélesség nélkül nyújthatják az alternatív megoldások kedvelőinek a gyors letöltést és a szoftverek biztos célba jutását.

Ha a fájlmegosztás kerül szóba, a felhasználók az ingyenes tartalomszerzés után rögtön az illegalitásra és a szerzői jogok durva megsértésre asszociálnak. A peer-to-peer, vagyis a felhasználók gépei közti közvetlen fájlmegosztás azonban sokkal inkább szól a fogyasztási és információ-megosztási szokások változásáról, mint a legalitás parttalan kérdéséről.

Magáncélra otthon is tölthetünk le zenét! © sxc.hu

A fájlmegosztás kevéssé meglepően annak ellenére terjed, hogy az első világhírre szert tett megoldás, a Napster bezárása – majd fizetőssé tétele – óta világos: ha ma bezárunk egy rendszert, holnap három másik indul helyette. A fájlcsere létezése olyan, mint a drogkereskedelem, melyről egyre kevesebben hiszik azt a kormányok táplálta illúziót, hogy eltüntethető a Földről; a peer-to-peer ugyanígy nem számolható fel, sőt, egyes elemzések szerint nagyrészt olyan tartalmakat juttat el a fogyasztókhoz, melyekért azok amúgy nem fizetnének  – vagyis más megvilágításban speciális reklámhordozóként is felfogható.

Magyarországon a hatályos törvények szerint legális a fájlcsere révén történő zene- és videóletöltés, de kizárólag magáncélra. Zenét és filmet magunknak, a családnak és a rokonoknak, barátoknak tölthetünk szabadon, de tilos bárminemű haszonszerzés vagy az adatok sokszorosítása. Jogdíjköteles szoftverek esetében ugyanakkor tilos a letöltés, telepítés és használat egyaránt. A torrent ebből a szempontból halmozottan hátrányos helyzetben van, hiszen ha megvalósul a letöltés, akkor automatikusan a feltöltés is, ezt pedig ma a hazai jogszabályok is büntetik. Mivel azonban a feltöltés számtalan országból egyszerre érkezik, a fel- és letöltők hálózata kibogozhatatlan, hiszen senki sem adja át egy az egyben  az általa a gépén birtokolt tartalmakat – leegyszerűsítve ez adja a jogi kiskaput. Nem lehet azonban eleget hangsúlyozni, hogy maga a letöltő kliens szoftver teljesen legális – hiszen teljesen legális vagy fizetős tartalmak cseréjére is használható  – , a gépre telepítése törvénybe nem ütközik, a gépünkre kerülő tartalmakért felelőssé nem tehető: azért a felhasználó felel. A torrenttel kapcsolatos perek során mostanában többször bizonyult sikeresnek a vádlott védekezésében, ha otthoni vezeték nélküli hálózatát hozta föl, melyet „biztos feltörtek”, ezért folyhatott fájlcsereforgalom az IP-címén keresztül.

A további felhasználási lehetőségekről

Bram Cohen, a BitTorrent atyja

Bram Cohen, a torrent fájlprotokoll és az első kliensszoftver, a BitTorrent kifejlesztője a TorrentFreak weboldalnak  nemrég azt mondta, komoly erőforrásokat fordítanak a céges és tudományos alkalmazás optimalizálására, amivel sokkal olcsóbban tudnak nagy gépigényű feladatokat elvégezni vállalatok és oktatási vagy kutatási intézmények egyaránt. A mezei felhasználók számára azonban pillanatnyilag a legizgalmasabb, hogy várhatóan még idén megjelenik a Torrent streaming, vagyis a valós idejű multimédiasugárzás, aminek révén elméletileg bárki komolyabb hardverberuházások és óriási sávszélesség nélkül is „tévéadóvá” alakíthatja PC-jét.

A TorrentFreak kérdésére, hogy mit gondol Cohen az internetszolgáltatók közt egyre népszerűbb húzásról, amivel korlátozzák a torrentezéshez használható sávszélességet, azt mondta: „A szolgáltatókat arra kell ösztönözni, hogy mind jobb és gyorsabb elérést nyújtsanak, és nem szabad engedni, hogy tiltsák a megosztást a hálózatukon, csak mert jelentős erőforrást igényel. Váltson szolgáltatót, aki ilyet tapasztal" – teszi hozzá Cohen, aki szerint a szolgáltatók szemében nem a torrent bizonytalan jogi státusza a szálka, hanem az, hogy jelentős sávszélességet fogyaszt, s a többi peer-to-peer rendszerhez képest a feltöltési sávszélesség-igénye is sokszoros.

Az egyik népszerű kliens, az Azureus kezelőfelülete

Ami a technológia jövőjét illeti, várható, hogy a jelenleginél sokkal élesebben elkülönül majd a legális és az illegális alkalmazás. De mindkettő egyszerűbbé és  – a http alapú letöltéshez hasonlóan  – egy klikkeléssel hozzáférhetővé válik, a le- és feltöltőkliens pedig beépül a böngésző szoftverekbe, melyek közül az Opera már ma is tartalmaz torrent klienst – jósol Komáromy.

A népszerűsödés és a tömeges használat akadálya leginkább abban keresendő, hogy a torrentezéshez ma még az internethasználathoz képest komolyabb informatikai ismeretekre és problémamegoldó készségre van szükség. A fizetőssé váló jogtiszta torrent-használat népszerűségének növekedéséhez tehát leginkább a vele való keresés és hozzáférés egyszerűsödése kell.

„Furcsa, hogy a felhasználók olyan szolgáltatásért fizetnek, melyet maga, a világhálós közösség alkotott meg  – hívja fel ugyanakkor a figyelmet Komáromy az ellentmondásra –, hiszen az egész alapja, hogy minél többen osztanak meg például egy filmet, annál gyorsabb a letöltés. Vagyis amikor a szerzőijog-birtokos médiakonszernek a torrent felé mozdulnak el költséghatékony letöltési alternatívaként, abból indulnak ki, hogy sokakat érdekel a tartalom, amit letölthetnek vele. De vajon mi veszi majd rá a közösségi elven működő hálózatok „feltöltőit”, hogy azon túl is a kliensszoftverben tartsák a fájlokat, hogy azok egyszer lejöttek? Prózaian: miért áldozzunk sávszélességünkből, villanyszámlánkból és amortizációs költségeinkből médiabirodalmak gyarapodására?"