Űrszondák csúcstalálkozója a Vénusznál
Egy amerikai és egy európai űrszonda randevúzik a kozmoszban, - teljesen véletlenül. A Die Welt című német napilap online változata tudósít arról, hogy az európai "Venus Express" már évek óta kering a szomszédos bolygó mellett, vizsgálva annak atmoszféráját. Az amerikai "Messenger" úton van a Merkúr felé, hogy annak az időjárását kutassa, és eközben halad el a Vénusz mellett.
Az Európai Űrkutatási Ügynökség, az ESA és az amerikai űrszervezet, a NASA által felbocsátott szondák néhány napon át közös programot folytatnak, egyeztetik mérési adataikat, és lehetőség adódik arra is, hogy két - három napon keresztül együtt figyeljék a Vénusz felhőzetének rotációját. A "Venus Express" ellipszis alakú pályán kering, a "Messenger" viszont másodpercenként 15 kilométeres sebességgel száguld, tehát sokkal több közös megfigyelésre nincs lehetőség, véli Ed Strickland, az amerikai űrtársaság (NSS) szakértője.
A Vénusz csaknem akkora, mint a Föld, és nagyobb a Marsnál, viszont kétszer közelebb van a naphoz, mint a Mars, ezért a felszínén a hőmérséklet megközelíti az 500 Celsius fokot, az atmoszféra szinte kizárólag széndioxidból áll, a nyomás pedig százszor akkora, mint a Földön. Az átláthatatlan felhőtakaró alatt valószínűleg üvegházhatás érvényesül, amit valószínűleg a vulkánokból kiáramló széndioxid okoz. A bolygót ezért a Föld „gonosz ikertestvéreként” is szokták emlegetni.
"A naprendszer kezdeti időszakában a Vénusz, a Mars és a Föld nagyon hasonlítottak egymáshoz, mint egy családban a testvérek", - véli David Southwood, az ESA tudományos igazgatója. A Vénuszon azonban egykor katasztrofálisan megváltozott a légkör, ezért az emberek számára lakhatatlan. A Messenger számára azért lényeges a Vénusz, mert ott megváltoztatja útirányát, vagyis a Vénusz szinte katapultálja a tőle 300 kilométeres távolságban elhaladó az űrszondát a Merkúr felé.
A Messenger péntekig gyűjt adatokat a Vénuszról, amelynek felső felhőrétegei 4 nap alatt megkerülik a bolygót. Ezekben a felhőkben elképzelhető, hogy élnek olyan baktériumok, amelyek a Nap ultraibolya sugárzását, a vízgőzt és az atmoszféra széndioxidját hasznosítják - írja a Die Welt című lap online változata.