Közép-európai idő szerint pénteken késő este automatikusan bekapcsolódnak a kéttonnás űreszköz fékezőrakétái, hogy 27 percen át fékezzék le az MRO-t óránkénti 14 ezer kilométeres sebességre, ami a pályára álláshoz szükséges. Húsz perccel ezt követően a szonda a Marsnak a Földről nem látható oldalára kerül, majd fél óra múlva bújik elő s küldi el rádiójeleit a kaliforniai Pasadenában lévő irányítóközpontba, hogy - remélhetőleg - sikeresen végrehajtotta a manővert.

Az első hat hónap azzal telik majd el, hogy kialakítják a tudományos vizsgálódáshoz szükséges, 313 kilométeres magasságú, majdnem kör alakú pályáját.

A szondától azt várják, hogy hat műszerével a felszín alatti rétegektől a légkör felső részéig sok mindent kimutat majd. A Mars körül keringő szondák közül az MRO készíti majd a legnagyobb felbontású fényképeket, amelyeken akár egyméteres alakzatok is kimutathatóak lesznek. Adatátviteli képessége is jóval gyorsabb lesz társaiénál, több tudományosan értékelhető anyagot küld majd a Földre, mint a többi Mars-kutató szonda együttvéve. A tavaly augusztus 12-én útjára indított MRO kameráját egyébként útközben szeptemberben a Holdra irányítva már kipróbálták.

A szonda tudományos berendezései alkalmasak arra, hogy mérjék a Mars légkörének páratartalmát, hőmérsékletét és a por eloszlását a marsi levegőben, kimutassák azokat az ásványi anyagokat, amelyek előfordulásához szükséges a víz is. A szondát ellátták egy olyan olasz gyártmányú radarral, amelynek segítségével a kutatók be tudnak pillantani a talaj alatt meghúzódó rétegekbe, és így feltérképezhetik az ottani jég- és vízkészleteket.

Az MRO megérkezésével a vörös bolygó körül négy szonda, vagyis ember készítette műhold fog keringeni. A másik három az amerikai Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey, illetve az európai fejlesztésű Mars Express, míg a bolygó felszínén immár több mint két éve folytatja barangolását az amerikai Spirit és Opportunity önjáró laboratórium.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyébként az évtized végéig még két robotot tervez eljuttatni a Marsra, a Phoenix és a Mars Science Laboratory nevű szerkezeteket.