2007. május. 23. 11:16 MTI Utolsó frissítés: 2007. május. 23. 11:17 Tech

Radioaktivitással táplálkoznak egyes gombafajok

A radioaktív sugárzás bizonyos gombafajok számára táplálékul szolgál. A gombák az emberi bőrben is megtalálható melanin nevű pigment segítségével energiává alakítják a sugárzást, és felhasználják növekedésükhöz.

A wissenschaft.de német tudományos portál amerikai kutatók kísérleteit ismerteti, amelyek eredményeit a PLoS WAN című folyóiratban publikálták. Arturo Casadevall és kollégái különböző gombafajták növekedését hasonlították össze, amelyek vagy a természetes radioaktív háttérsugárzásban, vagy egy ötszázszor nagyobb sugárdózisban nevelkedtek.

Kiderült, hogy azok a gombafajták, amelyek melanint tartalmaznak, a nagyobb sugárzás esetén egyértelműen nagyobb és gyorsabb növekedésbe kezdtek. A kutatók már öt évvel ezelőtt felfedezték, hogy az elpusztult csernobili atomreaktorban fekete, melaninban gazdag gombák nőnek a falakon. A tudósoknak már konkrét felhasználási javaslatuk is van a felfedezésre, szerintük például a gombák gyakorlatilag kimeríthetetlen táplálékforrásként szolgálhatnának azoknak az űrhajósoknak, akik hosszabb utazásra indulnának a világűrben. Ott ugyanis a radioaktív sugárzás mindenütt nagyobb mértékben van jelen.
 
A növények általában a klorofil segítségével alakítják át a napfényt kémiai energiává és így válik lehetségessé a növekedésük. Meghatározott gombafajták ugyanezt teszik a radioaktív sugárzással. Az már korábban is ismert volt, hogy sok gombafajta termel melanint, de az nem volt világos, hogy ennek milyen funkciója van. A kutatók most azt akarják megvizsgálni, hogy az emberi bőr által termelt melaninnak lehetnek-e hasonló funkciói, vagyis szállíthat-e a pigment energiát a bőrsejteknek. A gombák által termelt melanin ugyanis kémiai összetételében nem különbözik az ember által termelttől - írja a wissenschaft.de.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.