Az ötlet legnagyobb haszonélvezői a Marsra utazó asztronauták lehetnek, ahol egy nap legalább negyven perccel hosszabb egy földi napnál – állítják szakértők. Az amerikai és francia tudósokból álló csapat kutatói tizenkét önkéntesen tesztelték a „fénykezelést” - írja a BBC.

Hány az óra?

Az amerikai Tudományos Akadémia tanulmánya szerint számos faj, - köztük az emberek is - úgy alakítja természetes életritmusát, hogy az a földi nappalok és éjszakák váltakozásához illeszkedjék. A nappali világosság és az éjjeli sötétség váltakozása segít az embernek biológiai órája beállításában és működtetésében, s ennek köszönhető, hogy optimális esetben nappal vagyunk a legéberebbek éjjel pedig álmosak.

A kutatók eddig is tudták, hogy az ember egy biológiai napja kondicionálással változtatható, a Lyon Egyetem és a Harvard Medical School mostani közös kísérlete azonban arra kereste a választ, vajon az átállított biológiai óra rögzíthető-e és ha igen, mennyire precízen működik.

Jól mutatja az emberek belső ritmusa közötti eltéréseket, hogy a kísérletben résztvevő tizenkét alany egy napja 23,5 és 24,5 óra közötti időintervallumot ölel fel. Kezdésként tehát néhány napig hagyták a tesztszemélyeket pihenni, akkor kelni és feküdni amikor akartak, majd megindult az új időszámítás számukra. Mesterséges nappalokat és éjszakákat különböztettek meg számukra, nagyon gyenge és rendkívül intenzív fényhatásokkal az éber órák végén.

Egy hónap elteltével a kutatók arra jutottak, hogy a fényadagolás különböző kombinációival módosítható a huszonnégy órás beosztás, 24 óránként körülbelül egy órát hozzáadva az adott naphoz. A tudósok szerint ez az emberi adottság számos élethelyzetben hasznos lehet, például a több időzóna átrepülése után jelentkező alvászavar - jet-lag - vagy többműszakos munka esetén, illetve azokon, akiknek egyéb okokból rosszul működik a biológiai órája.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Egy másik felhasználási terület lehet a nagy távolságra – például a Marsra – repülő űrhajósok „átprogramozása”, ezzel segítve a Marson lévő hosszabb napokhoz való alkalmazkodást.

S noha a kísérleti személyeket hatvan napra egy laboratóriumban tartottak, hogy teljesen elkerüljék az éppen nem aktuális fényfázissal való találkozásukat, azt a tudósok is hozzáteszik, hogy a való életben erre nincs mód.

A Surrey Alváskutató Központ vezetője Derk-Jan Dijk szerint „csak ellenőrzött környezetben lehetséges a biológiai óra kitolása, de az éjszakai műszakban dolgozók, bányászok vagy űrhajósok esetében ez igen hasznos lehet.

Hasonló céllal, de 28 órás napokkal és hat napos héttel operálna az alábbi oldal megalkotója, aki szerint, ha csak négy hétköznap lenne egy héten - de azok hosszabbak lennének - akkor az az öt napos munkahét eredményesebb munkavégzést tenne lehetővé. Elképzelése szerint, ha hosszabb napok lennének, mindenre több idő jutna, több időt lehetne munkával tölteni, s kevesebbet például az otthon és a munkahely közti ingázással, nem utolsó sorban pedig alvásra is több jutna. Az előnyök közt olyan vitatható kijelentések is szerepelnek mint, hogy mivel nem a világossághoz és a sötéthez lenne kötve a nappal és az éj, minden napnak más lenne a karakterisztikája és jobban kötődnének hozzá az emlékek. Ami azonban tetszhet az éjszakai élet kedvelőinek, az az, hogy a hétvégi sokáig alvás nem eredményezné a nappalok kimaradását szombat vasárnap, mely ezen elv szerint 56 órásra bővülne ki.