Németországban az embereknek általában az eddiginél több kórokozó megjelenésére, a parasztoknak pedig új növényfélékre kell felkészülniük. Az enyhe telek kedveznek a kullancsoknak, az agyhártyagyulladás egyik kórokozójának. Jochen Süss jénai professzor szerint harminc év óta jelentősen terjed a kór, amit minden bizonnyal az enyhe telek idéznek elő. Ugyanez mondható el a szintén kullancsok által terjesztett Lyme-kórról is.
 
A trópusi betegségekkel foglalkozó hamburgi Bernhard Nocht Intézet igazgatója, Bernhard Fleischer arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben nyáron éjszaka is meghaladja a 24 fokot a hőmérséklet, jól szaporodhat a nyugat-nílusi vírus a szúnyogokban, amelyek azután azt átviszik az emberekre. Bulgáriában és az Egyesült Államokban is megjelent már az influenzához hasonló tünetekkel járó kór okozója. A nyugat-nílusi vírus terjedése nehezen fékezhető meg, mert vadmadarak is terjesztik.
 
A klímaváltozás viszont nem jár együtt a malária nagy arányú elterjedésével. Az előforduló elszigetelt esetek szakszerű kezeléssel és a beteg általánosan kedvező egészségi állapota esetén rövid idő alatt gyógyíthatók. A dengue-láz nagyobb arányú elterjedése még négyfokos hőmérsékletemelkedés esetén sem valószínű, azt csak lényegesen magasabb hőmérséklet idézhetné elő.
 
Ezzel szemben növekedhet a fákat megkárosító gombafajták elterjedése. A klímaváltozás azt eredményezi, hogy Németországban új károkozók települnek meg - mutatott rá a braunschweigi székhelyű Mező- és Erdőgazdasági Biológiai Intézet. Olaszországból az Alpokon át eljutott már Németországba a szelíd gesztenyékre káros gomba.
 
A gazdáknak más terményekre kell átállniuk, ha tovább növekszik a légszennyező gázkibocsátás. A levegő magasabb széndioxid-tartalmának hatására csökken a búza fehérje- és kötőanyag tartalma - állapította meg Andreas Fangmeier, a hohenheimi egyetem professzora. Ez nehézségeket okozhat kenyérsütéskor.
 
Kollégája, Albrecht Meichinger professzor azonban ennek ellenére derülátó. Szerinte ugyanis a magasabb széndioxid-koncentráció a legtöbb növényben nem tesz kárt, sőt "még jobban nőnek". Meichinger sem a búza, sem sok más növény esetében nem tart katasztrófától.
 
A mezőgazdasági szakemberek körülnézhetnének földközi-tengeri, sőt akár afrikai országokban honos növények után és eszerint alakíthatnák a növénytermesztést. Nagyobb szerepet kaphatna a napraforgó, és nem lehet kizárni a dinnye termesztését sem, például a Rajna-vidék egyes tájain.