2007. március. 28. 16:55 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. március. 28. 16:55 Tech

Száz éves előrejelzés: új éghajlati zónák jöhetnek létre

Egy kormányok közti szakértői panel véleménye szerint, ha a globális felmelegedés folytatódik, 2100-ra a Föld éghajlati övei eltűnhetnek, s helyükre új, eddig nem ismert égövek keletkezhetnek.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A Scientific American beszámolója szerint az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) nevű szakértői csoport kutatói összehasonlították napjaink hőmérsékleti mintáit a következő századfordulón becsült értékekkel. Úgy találták, hogy ha az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása továbbra is ilyen mértékben növekszik, 93 év múlva a Föld felszínének 39 százalékán található települések teljesen új éghajlati körülményekkel kell, hogy megismerkedjenek, különösen a trópusokon és a környező szélességi fokok területein. Ennek magyarázata, hogy a melegebb éghajlati övek egyre inkább elmozdulnak a sarkok felé.

A kutatók szerint az elemzés legfőbb célja a klímaváltozás által előidézett gazdasági következmények behatóbb vizsgálata volt. A tanulmányok szerint egyes fajok, mint például a lepkék élettere évtizedenként hat kilométerrel kerül közelebb a sarkvidékekhez, ahogy a hőmérséklet emelkedik. Más élőlények azonban nem feltétlenül tudnak lépést tartani a jövőbeni változásokkal, így nem zárható ki, hogy számos faj kipusztul majd, ahogy az égövek átalakulnak, eltűnnek.

A tanulmány készítői közül a University of Wisconsin ökológusa John Williams, klímakutatója John Kutzbach, valamint a University of Wyoming ökológusa, Stephen Jackson összehasonlították a múlt hónapban kiadott globális IPCC-adatokat a jelenlegi égövekkel, s elsősorban az átlagos nyári és téli hőmérsékletekre fókuszáltak.

A szakemberek úgy találták, hogy a ha az ipari működés a jelenlegi formájában változatlan marad, új éghajlati övek jelenhetnek meg a Föld szárazföldi területeinek 12-39 százalékán. További 10-48 százaléknyi területen eltűnnek az éghajlati zónák, amelyeket hőmérséklet-változási minták váltanak fel. A változások a flórában és a faunában is éreztetnék hatásukat, így például az esőerdők helyén szavannák alakulhatnak ki. Ezek az adatok azonban csak akkor érvényesek, ha a klímaváltozásért felelős káros anyagok kibocsátását megfelelően tudja az emberiség szabályozni a közeli jövőben.

Ha ez nem következik be, akkor Jackson szerint: „olyan éghajlati változásokat láthatunk majd, amelyekre az emberiség történetében még nem volt példa”. A legfrissebb elemzések szerint a legdrámaibb változások az Amazonas-menti esőerdőket és Indonéziát érinthetik. Emellett jelentős éghajlati átalakulásra kell számítani a sarkvidékeken, illetve a hegységekben, mint például az Andokban és a Himalája egyes területein. Mivel az itt élő állatfajok közül sokan nem tudnának hová vándorolni, rengeteget közülük a kipusztulás fenyeget – áll az IPCC által az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelentetett jegyzetében.

Jackson szerint a korábbi kutatások nem fókuszáltak kellően a trópusokra. „Ha Chicagóban olyan lesz az éghajlat, mint Memphisben, akkor van mihez viszonyítani. Azonban egy olyan terület esetében, amelyre nincsen megfelelő analógia, nem tudjuk megmondani, hogy fog kinézni ilyen drámai változások esetén” – magyarázta a szakember.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.