Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Elektrosokkal kezelik az internetfüggőket
Kínában az ország vezérei súlyos társadalmi problémát látnak az internetfüggőségben, s a legkeményebb eszközökkel igyekeznek elejét venni, hogy a fiatalok túlságosan odanőjenek a számítógép elé. Még az erőszak alkalmazásától sem riadnak vissza.
A kezelési repertoár része az elektrosokk © AP |
Miután egy nemrégiben elkészült tanulmány kimutatta, hogy az ország tinédzsereinek közel 14 százaléka hajlamos lehet arra, hogy internetfüggővé váljon, a kínai kormány országos kampányt indított, hogy elejét vegyék a Kommunista Ifjúsági Liga által „súlyos társadalmi problémának” nevezett jelenséget, amely fenyegeti az országot. Kína korábban már egyfelől jelentős elismeréseket kapott az alkohol és drogfüggőség visszaszorításában, ugyanakkor a kormány által jóváhagyott keménykezű módszereket többen bírálták.
Az ázsiai népköztársaság most a háló által okozott függőség felé fordítja figyelmét. A kormány által irányított médiában számtalanszor szóba került annak az internetezőnek az esete, aki valódi gyilkosságot követett el egy virtuális játékban őt ért sérelem miatt. A kommunista vezetés a fiatalok tanulmányi eredményeik romlását is a netfüggőségnek tudja be.
Ennek érdekében Dél-Koreához, Thaiföldhöz és Vietnámhoz hasonló intézkedéseket vezettek be, hogy limitálják az időt, amit a tinik online töltenek. Ezt segíti elő egy nemrégiben elfogadott szabályozás, amely megtiltja a fiatalok számára az internet-kávézók látogatását, illetve olyan vezérlőprogramokat telepítettek, amelyek öt órányi online játék után egyszerűen kirúgja a hálózatról a játékosokat.
Globális vita folyik a témában, s számos pszichológus, köztük jó néhány amerikai szakértő is úgy fogalmazott, hogy az internetfüggést mentális zavarként kell kezelni, ugyanis ez a fajta addikció tönkreteheti az emberek munkáját, tanulmányait, vagy társadalmi életét.
A kínai kormány azonban minden eddiginél keményebben lép fel az internetfüggőség felszámolására. Egyes szkeptikusok úgy fogalmaznak, ez csupán burkolt megfogalmazása annak a szándéknak, hogy a kommunista vezetés minél nagyobb mértékben kontrollálhassa, állampolgárai mit művelnek a világhálón. Már eddig sem volt ismeretlen az a gyakorlat, hogy a kínai kormány weboldalak hozzáférését korlátozta, az azokon fellelhető tartalmakat cenzúrázta – különös tekintettel például a „szabadság” és „demokrácia” szavakra – s számos nemzetközi multival – pl.: Microsoft, Yahoo, Google - kötött olyan szerződést, mely szerint a kínai felhasználók számára csak a fenti cenzúrázott tartalmakat tehetik elérhetővé.
Jót tesz a 12-24 éves gyerekeknek a börtönélet? © Pataky Zsolt |
A központot Tao Ran katonai kutató hozta létre, elsődlegesen heroinfüggők kezelésére. A terápiás repertoárban egyaránt megtalálható a tanácsadás, a katonai szigorral történő fegyelmezés, gyógyszerezés, hipnózis és az elektrosokk. Tao szerint napjaink pácienseit hasonló módon kell kezelni, mint a múltban.
„Ha valakinek megengedjük, hogy használja az internetet, aztán ezt megtiltjuk neki, hasonló fizikai reakció váltódik ki, mint egy leszokóban lévő kábítószerfüggőnél” – magyarázta Tao az MSNBC-nek adott cikkében. „A függőség hasonlóképpen alakul ki, akárcsak az alkohol esetében. Ma még csak fél órát internetezik valaki, holnap már 45 percet. Ugyanígy az alkoholistáknál, akik először csak egy pohárral isznak, majd később már egy fél üvegre van szükségük, hogy elérjék ugyanazt a hatást.”
Az internetfüggőket kezelő részleg egy katonai bázison található, s már távolról megkülönböztethető, ugyanis az ablakait rácsok őrzik, az ajtók pedig lakattal vannak lezárva. Az első emeleten tíz zárt kezelőhelyiség található, ahol az amotivált, agresszióval, depresszióval, alvászavarokkal és egyéb problémákkal küzdő tiniket próbálják leszoktatni. Az épület egyéb részeitől eltérően, amelyeket a szürke és a kék árnyalataira festettek, hogy hideg érzetet sugározzanak és ébren tartsák a fiatalok figyelmét, ezeket a szobákat meleg tónusú színekkel festették ki.
A 8-as kezelőben játékfigurák találhatóak, amellyel a fiatalok játszhatnak, miközben a pszichológusok felügyelik őket, míg két ajtóval arrébb játékfegyverek sorakoznak, amelyeket szerepjáték során alkalmaznak, hogy összekössék a virtuális világot a valódival.
A 4-es szobát otthonos nappalinak rendezték be, ahol a pszichológusok és tanácsadók beszélgethetnek a tinikkel. Itt nem érvényesül annyira a katonai szigor, a dolgozók igyekeznek beleolvadni a mesterséges környezetbe. Mielőtt találkoznak a páciensekkel, otthonosabb, családiasabb ruhákra cserélik a katonai egyenruhát.
A központban egyaránt találhatóak enyhébb és súlyosabb esetek is. A Belső-Mongóliából származó 21 éves Ju Bo és a Hebei provinciából érkezett 15 éves Li Janjiang mindketten úgy nyilatkoztak, hogy csupán heti 4-5 órát töltöttek internetezéssel, s ez semmiféle kihatással nem volt a hétköznapi életükre, azonban a szüleik ragaszkodtak hozzá, hogy elküldjék őket a klinikára, mivel nullára akarták szorítani a számítógép használatuk idejét, hogy több idejük maradjon tanulni.
A Csinjiang nevű régióból származó 22 éves He Fang súlyosabb esetnek számít. Az üzletvitellel foglalkozó egyetemista jegyei leromlottak, amikor éjszakákon át online játékokkal töltötte az idejét. He szerint a klinika megváltoztatta a gondolkodását, s segített szembenézni a rá nehezedő nyomással.
A pirulák csak a tüneteket kezelik, az okok mélyebben gyökereznek |
Amióta a kemény kezelésen részt vesz, Sun úgy döntött, mégis befejezi az iskolát, egyetemre megy, majd egy magáncégnél fog dolgozni. Egy tanácsadó segítségével megtervezték az életét, mostantól egészen 84 éves koráig.
A klinika harmadik emeletéről senki sem beszél szívesen. Itt kezelik a legsúlyosabb eseteket, akik jellemzően öt, vagy több éve súlyos netfüggők. Tao szerint ők súlyos depresszióban szenvednek és elutasítják a kezelést, sőt egyikük még az öngyilkosságot is megkísérelte. Őket 24 órás, folyamatos megfigyelés alatt tartják. Míg a központ vezetője az átlagos páciensekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, egytől három hónapig tartó kezelés után hazatérhetnek, s normális életet élhetnek, korántsem ennyire optimista a harmadik emelet lakóival kapcsolatban: „ők szinte teljesen az online világban élnek” – tette hozzá.
Guo Tiejun, aki iskolaigazgatóból képezte át magát pszichológussá, egy sanghaji internetfüggőséggel foglalkozó kutatóközpont vezetője. Véleménye szerint a katonaság által fenntartott klinikán túl messzire mennek, amikor úgy kezelik a netfüggőket, mint az alkoholistákat és drogfüggőket.
Guo az MSNBC-nek nyilatkozva elmondta, több olyan pácienst kezelt már, akik a dacsingi intézmény ápoltjai voltak. Egyikük édesanyja elmondta, fia egy hónapos tortúrán ment keresztül, ám ez nem vezetett eredményre. A szakember enyhébb megközelítést javasol, szerinte a probléma gyökere jellemzően az, hogy a fiatalok magányosnak érzik magukat, ezért sokkal többet ér, ha barátként bánik a tinikkel.
„Ezek a gyerekek általában nehezen illeszkednek be, s valamilyen komplexusuk van, nehezen barátkoznak” – magyarázta Guo. „Mivel nem tudják a valódi életben kielégíteni a kommunikációra vonatkozó vágyaikat, ezért fordulnak az online közösségek felé.”
A szakember kifejezetten kritikusan fogalmazott a gyógyszerek – antidepresszánsok, anti-pszichotikumok, illetve egy sor további pirula és intravénás szer – használatával kapcsolatban, mivel ezek szerinte a tüneteket és nem az okokat kezelik.
Tao és 15 orvosból álló csapata védelmébe vette módszereiket, szerinte ugyanis a dacsingi klinikán csak minden ötödik páciens kap gyógyszereket. A klinika vezetője egyetértett abban, hogy a netfüggőség okai mélyebb, pszichológiai eredetűek.
„Azért kapják a gyógyszereket, hogy jobb legyen a kedélyállapotuk” – magyarázta Tao. „Így nincs szükségük az internetre, hogy elérjék ezt a hatást.”
