Képekbe rejtik az információt a legújabb reklámokban
Egy új japán technológia segítségével olyan fotókat nyomtathatnak az újságok lapjaira, amelyekbe kamerák által érzékelhető többletinformációt kódoltak, így a papírra nyomtatott képek segítségével felkereshetővé válnak a hozzájuk tartozó weboldalak az interneten.
Fontos információk rejthetőek el láthatatlanul egy egyszerű képen © Andersen Dávid |
„Elrejtünk a képen egy halvány sárga mintát, amelyet az emberi szem nem érzékel, a mobiltelefonok kameráinak azonban nincsen ilyen gondja” – nyilatkozta a BBC-nek Mike Nelson a Fujitsu Europe sales ügyvezetője. A cég úgy véli, a lapkiadók számára fontos bevételi forrást jelenthet az új fejlesztés.
A módszer egy 2500 éves, görögök által használt módszeren, a szteganográfián alapul. Akkoriban az érzékeny információkat fatáblákba karcolták, amelyet aztán viasszal borítottak be, hogy elrejtsék az illetéktelen szemek elől. Hasonló módszer volt a rabszolgák kopasz fejére tetovált üzenet, amelyet a haj megnövesztésével tettek olvashatatlanná.
„A koncepció segítségével a nyomtatott sajtó közvetlenül összeköthető a digitális világgal” – tette hozzá Nelson.
A Fujitsu eljárásával nyomtatott képek az emberi szem számára tökéletesen hétköznapinak tűnnek, azonban a kamera képes kiolvasni az elrejtett kódot. A technológia jelenleg 12 byte információt képes tárolni, ez körülbelül egy vonalkód tárolókapacitásával egyezik meg. A cég rövidesen bemutatja a 24 byte-os módszert is. Azonban már a 12 byte is elegendő egy link, egy telefonszám, vagy egy üzenet tárolására. Ha a mobiltelefon kameráját a képre irányítják, az kiolvassa belőle az információt, s ez alapján hívást indíthat, vagy rácsatlakozhat az adott weboldalra. Ehhez egy aprócska Java-alkalmazásra van szükség, amelyet a telefonra, vagy PDA-ra le kell tölteni, hogy képes legyen kezelni az efféle fotókat.
Az első kereskedelmi felhasználó egy japán szórakozóhely, amely szórólapjainak képeibe kódolta egy zenei videoklip elérhetőségét a leendő látogatók számára. A Fujitsu szerint a technológia hétköznapi színes nyomtatókkal is használható, ezért olcsó lehetőséget nyújthat a kiadóvállalatok, de akár a kisvállalkozók számára is.
A dekódoló szoftver a vállalat szerverein kapott helyett, annak használatáért alacsony összegű díjat kell majd fizetni. Nelson szerint a technológia előremutatóbb lehet a vonalkódoknál, annak láthatatlansága miatt, mivel összeköti a nyomtatott anyagokat az internettel. Az ügyvezető úgy gondolja, a módszer akár az RFID-címkékkel is felveheti a versenyt. A rádiófrekvenciás azonosítók szintén kis mennyiségű információt tárolnak, amelyeket rövid távolságból lehet leolvasni.
„Ezzel azonban csak az a probléma, hogy fizikailag bele kell építeni a chipet a termékbe” – magyarázta Nelson. „Ez azonban költséges, és sok időt vesz igénybe. A szteganográfia pedig a hagyományos nyomdai eljárás során „telepíthető””.