Sikeres állatklónozás Magyarországon
Tíz napja megszületett Klonilla, a második magyar klónállat. Az összesen négy anyával rendelkező fekete egérbébi és utódai lendületet adhatnak a hazai orvosi kutatásoknak.
HVG |
Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek - de ebben az esetben nem biztos, hogy ez lebecsülendő eredmény. "Örülök ennek a régóta várt eseménynek" - mondta a HVG-nek Vajta Gábor, a Dán Mezőgazdaság-tudományi Intézet klónozócsoportjának magyar vezetője, aki szerint "egeret klónozni egyáltalán nem könnyű, jóval nehezebb például, mint háziállatokat, szarvasmarhát, kecskét, birkát vagy disznót". Ami abból is látszik, hogy "Európában eddig tudomásom szerint csak Angliában, Franciaországban és Spanyolországban sikerült ez a mutatvány, a vén kontinensen kívül pedig Dél-Korea, Japán, Kína, Szingapúr és persze az USA egyes intézetei voltak képesek egér klónozására" - magyarázta a HVG kérdésére Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője. A volt szocialista országokban még egyetlen állatot sem klónoztak sikeresen, illetve - egyes sajtóhírek szerint - talán egy nyulat Lengyelországban.
A természetes szaporodás során egy hímivarsejt termékenyít meg egy petesejtet, hogy kettejük genetikai állománya véletlenszerűen keveredjék. A klónozás során viszont egyetlen egyed egyetlen sejtjének genetikai információi örökítődnek - igaz, soha nem tökéletesen, de elég nagy biztonsággal ahhoz, hogy az utód úgy hasonlítson anyjára (vagy apjára), mint egyik tojás a másikra. Klonilla a petesejt közelében található és azt tápláló úgynevezett kumuluszsejtből vétetett, ám az egérklónozók embrionális őssejtekkel, illetve kötőszöveti sejtekkel is dolgoznak.
Dinnyés András. Az egyik apa © MBK |
Az így megtermékenyített sejtek egy napig pihenhetnek egy Petri-csészében, aztán beültetik őket egy nőstény egér petevezetékébe. A nehézségeknek azonban még nincs vége: az anyát biológiailag szinkronba kell hozni a klónembrióval, amit úgy érnek el, hogy előzőleg elkötött spermavezetékű kan egérrel pároztatják. Ha minden jól megy (ez az esetek 1-2 százalékára jellemző), következik az elvileg 21 napos terhesség, ám a klónegereknél az utódot már a 19. napon császármetszéssel világra kell segíteni. Amikor azonban áthelyezik egy, a saját kicsinyeit szoptató anya mellé, "gondosan ügyelnünk kell arra hogy a dajka ne tudja megkülönböztetni a klónt" - figyelmeztet Dinnyés. De közben arra is vigyázni kell, hogy a keltetők bármikor azonosítani tudják. Ezt úgy oldják meg, hogy a klónt más színű (a fekete Klonillát egy fehér) családba helyezik. Ezt megkönnyíti, hogy "az egerek nem rasszisták. A színkülönbség a legkevésbé sem befolyásolja békés egymás mellett élésüket" - nyugtat meg Dinnyés.
A nyakatekert történet végén az olvasó összeszámolhatta: Klonillának összesen négy anyja van. Két biológiai - egy sejtdonor, amelyiktől a kumuluszsejtmag származik, illetve az, amelyiknek petesejtjébe ezt a sejtmagot beültették - és két úgynevezett technikai (amelyiknek a méhébe került, illetve amelyik most szoptatja).
Dinnyés és klónozócsoportja nem ittak előre az egér bőrére. Terveik szerint lapunk megjelenése után, pénteken bontanak pezsgőt, de Klonillát túlságosan féltik ahhoz, hogy az alkalomra kivegyék sterilizált és klimatizált összkomfortos - egy 60 x 40 x 34 centiméteres - dobozából. Az egérbébi egyelőre különben is csak anyatejen, valamint egyenletes minőségű, ugyancsak sterilizált, granulált tápon él, amit Olaszországból hozatnak.
A gödöllői kutatócsoport a durván 100 millió forintos projekt költségeinek mindössze tizedét kapta az Országos Tudományos Kutatási Alapból, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól, az anyagiak oroszlánrésze külföldről jött. A korábban több ország számos intézetében dolgozó Dinnyés hazatérő tudósként kapott például pénzt a brit Wellcome Trust alapítványtól, de az Európai Uniótól is. A gödöllői munkacsoportban nyolcan - köztük két kínai tudós is - dolgoztak a klónozáson, a most következő elemzésekben és kísérletekben mintegy húszan vesznek részt. A 35 éves Qinggang Meng a Kínai Mezőgazdasági Egyetem elvégzése után az egyesült államokbeli Atlantában végzett hasonló munkát, mielőtt Gödöllőre érkezett, hogy a mikromanipulációs berendezést kezelje.
"A következő két évben remélhetőleg képesek leszünk beindítani a futószalagot, tucat- vagy százszám termelni az egészségesebb, egyformább állatokat" - beszél a tervekről Dinnyés, aki a kérdéseket megelőzendő azt is elmondja, hogy emberi klónozással nem fognak Gödöllőn babrálni. "Dolgozunk viszont nyulak és patkányok másolásán, s ha valahonnan kerülne rá néhány százmillió forint, sertéssel és marhával is próbálkoznánk."
A szakmában ma már tudományos publikációt sem feltétlenül ér a klónozó országok klubjába való belépés, a gödöllői kutatók szerint az lenne az igazán nagy szám, ha a hazai orvosi és gyógyszerkísérletek hatékonyan hasznosítanák a remények szerint a gödöllői futószalagról legördülő klónállatokat. A távlatok közé tartozik e téren a már idézett Falus András akadémikus szerint, hogy Klonilla utódai révén "lehetségessé válik számos genetikai vizsgálat, s a gyógyszerkipróbálások előtt eddig idehaza nem képzelt lehetőségek nyílnak meg". Az egerek egyebek mellett segíthetnek megérteni például számos betegség kialakulásának génszabályozási alapjait, hiszen klónozott állatokban gyakran találni immunrendszeri hibákat, veseelégtelenséget vagy késői, genetikai alapú elhízást.
LŐKE ANDRÁS