2006. szeptember. 29. 15:19 MTI Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 29. 15:19 Tech

Áttörés a madárinfluenza elleni harcban?

Az influenza elleni oltóanyagot ötven éven keresztül tojások segítségével termelték, de az amerikai kormányzat most új irányelvet fogadott el, hogy felgyorsítsa egy újfajta, modern eljárás kifejlesztését, amelynek lényege, hogy a védőoltást tojás helyett sejtekből állítják elő - adta hírül az AP hírügynökség.

Tojások helyett sejtekből vonnák ki a hatóanyagot
© Dripnet
A kissé elavult amerikai oltóanyag-gyártás átalakítása ugyan még évekig fog tartani, de a Bush-kormányzat hatalmas összegekkel próbálja gyorsítani a folyamatot, mert a ma elterjedt módszerrel nem lehetne elég vakcinát gyártani, ha kitörne egy világméretű ázsiai madárinfluenza- vagy más influenzajárvány.

"Ha egyszer csak elfogynak a tojások, nem lehet több oltóanyagot előállítani, viszont ha kialakítunk egy sejtbankot, bármikor lehet folytatni a gyártást" - mutatott rá Philip Krause, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság  (FDA) vírusoltóanyagokkal foglalkozó osztályának helyettes vezetője.

Az iparág legnagyobb vállalata már meg is kezdte a sejtkultúra-alapú oltóanyag első biztonsági tesztjét száz önkéntesen.

Már ma is számos gyógyszeripari terméket gyártanak emberek vagy állatok szervezetéből vett sejtkultúrákkal, így     a bárányhimlő és a gyermekparalízis megelőzésére is ilyen típusú oltóanyagokat használnak, és a gyártók szigorú biztonsági szabályok szerint járnak el, hogy megelőzzék a szennyeződéseket.

Ahogy azonban az influenza elleni védőoltást gyártó cégek is a sejttenyészet-alapú eljárások felé fordulnak, egyre összetettebb, bonyolultabb a technológia. Az FDA irányelve - amelyet 1993 óta most először korszerűsítenek - ezért ezeknek a gyártóknak szól, és részletesen tartalmazza azoknak a legfejlettebb módszereknek a leírását, amelyek alkalmazásával biztosítható a sejtkultúrák biztonsága és tisztasága.

A tojásokból származó vakcinák remekül beváltak. Amerikában idén ősszel százmillió adagot gyártanak, és az influenza-specialisták szorgalmazzák, hogy minden eddiginél többen oltassák be magukat. Ehhez azonban az szükséges, hogy  hónapokkal az őszi szezon előtt külön e célra kitenyésztett tyúkok több tízmillió tojásában tenyésszék a vírust.

Ezzel szemben a sejt-alapú rendszer nagy előnye, hogy ha hirtelen egy új vírusfajta üti fel a fejét, a fejlesztőket nem gátolja, hogy a tenyésztéshez szükséges tojások csupán korlátozott számban érhetők el.