Közepes cég irodája. Nagyra törnek, a nagyok meg rájuk © AP

A kutatás – amely a német vállalatirányítási szoftvereket fejlesztő és forgalmazó óriáscég, az SAP támogatását élvezte – több mint 3700, az állami szektorban és a versenyszférában tevékenykedő (20-50 millió dollár éves forgalmú) európai, ázsiai, óceániai illetve észak- és dél-amerikai középvállalkozás vezetővel készített részletes interjú alapján készült.

A közepes vállalkozások ügyvezetőinek közel kétharmada (63%) jelezte, hogy a nagyobb riválisok növekvő ereje jelenti majd az elkövetkezendő három évben a legnagyobb veszélyt számukra. Egyetértettek a válaszadók abban, hogy a piac telítettsége, az árak csökkentésére irányuló nyomás, valamint a megfelelő képességű munkaerő hiánya jelenti a legnagyobb kihívást a középvállalatoknak a jövőben, ha hatékonyan akarnak tevékenykedni.

A középvállalatok felismerték, hogy a nagyobb riválisokkal szemben kifejezett előnyük van, mégpedig – állításuk szerint – az alkalmazkodó képesség (47%), a rugalmasabb árkialakítás (42%) és az ügyfelekkel való szorosabb kapcsolattartás (41%) a piaci részesedésért folytatott harc legfontosabb fegyverei. A vezetők mégis attól tartanak, hogy épen ezek a jellemzők lesznek, amelyek a cég növekedésével valószínűleg elvesznek majd.

A stratégiákban történő változásokra való gyors reagálás képességét a válaszadók 44 százaléka nevezte olyan jellemzőnek, amely leginkább elveszhet a cég növekedése során. A 36 százalékuk azt is elmondta, hogy az ügyfelekkel való szoros kapcsolattartás előnye is kevésbé lenne jellemző a cég terjeszkedése esetén. Egy olyan környezetben, ahol az ügyfelek minden iparágban egyre nagyobb igényeket támasztanak, az ázsiai és óceániai válaszadók leginkább attól tartanak, hogy kevésbé tudnak rugalmasan reagálni az árakat illetően, és közel egyharmaduk ezt emelte ki legkönnyebben aláásható jellemzőként, szemben az Egyesült Államok válaszadóival, akiknél csak egynegyed volt ez az arány.

A cég növekedésével párhuzamosan felmerülő aggodalmak ellensúlyozására a középvállalatok határozott, kezelhető megközelítési módszert választanak. A felmérésben részt vevő cégek nagy részénél az igazgatóság és a menedzsment meghatározott egy bizonyos optimális növekedési ütemet. Ez a helyzet különösen igaz az ázsiai és óceániai cégekre (73%), amelyek az európai társaiknál (53%) sokkal határozottabban vázolták fel az optimális növekedés és méret arányait. Minden régióban jellemző, hogy a legtöbb középvállalat hajlamos „egyedül belevágni az üzletbe”, és 68%-uk célul tűzi ki a szerves növekedést. Ez szöges ellentétben áll a szélesebb piaccal, ahol 2004 és 2005 között 38%-os cégegyesülési és vállalatfelvásárlási tevékenység volt tapasztalható. Ez a trend várhatóan 2006-ban is folytatódni fog, mivel a nagyobb vállalatok is folyamatosan keresik a terjeszkedés útját.

A korlátozottabb üzleti lehetőségek és a fokozottabb piaci verseny arra készteti a középvállalkozások vezetőit, hogy újraértékeljék a terjeszkedési stratégiákat. A felmérés jelentős különbségeket mutat abban, hogy ezt hogyan lehet elérni. Az Egyesült Államokban a válaszadók több mint 60%-a azt a célt tűzte ki, hogy szélesítse a már létező ügyfélkörét, szemben az ázsiai és óceániai (50%) illetve európai társaikkal (46%). A válaszadók Ázsiában és Európában is nagyobb hangsúlyt fektettek a munkafolyamatok fejlesztése által elérhető költségcsökkentésre (61% illetve 51%) szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 36%. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy céljuk a globális piacon való szereplés. A vezetőknek több mint egyharmada földrajzi értelemben vett új piacokat keres a terjeszkedéshez. Különösen a Brazília, Oroszország, India és Kína piacainak megnyitása jelent újabb üzleti lehetőségeket, ahol a középvállalatoknak jó esélyük van az érvényesülésre.

Denis McCauley, az Economist Intelligence Unit globális technológiai kutatócsoportjának igazgatója a következőket mondta a kutatásról: „A középvállalatokat minden oldalról szorongatják; az erősebb versenytársak ki akarják szorítani őket a piacról. A fogyasztók viszont egyre inkább élnek azzal a lehetőséggel, hogy befolyásolják az árak alakulását és az egyéb szerződési feltételek kialakítását. Ahhoz, hogy a középvállalatok erre hatékonyan tudjanak reagálni, maximálisan ki kell használniuk az emberi erőforrásaikat és a technológia nyújtotta lehetőségeket.”

  

● A kormány által nyújtott támogatás kulcsfontosságú a növekedés szempontjából. A felmérésben részt vevő vezetők szerint a kormány az elkövetkezendő három évben befektetési adókedvezményekkel (62%) és a bürokrácia csökkentésével (51%) tudná leginkább elősegíteni a középvállalatok növekedését. Ez a nézőpont leginkább az Egyesült Államokban volt jellemző.

● Az ázsiai cégek problémáját leginkább a szakképzett munkaerő hiánya jelenti. A hatalmas munkaerőpiac ellenére az ázsiai és óceániai régióban a cégek leginkább a szakképzett munkaerő hiányától tartanak, ami nem különösebben jellemző Európára, vagy az Egyesült Államokra. A felmérésben részt vevő ázsiai és óceániai vezetőknek több mint 40%-a gondolta úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiánya jelentős gondot okoz számára, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 36% volt, vagy Európával, ahol ez az érték már csak 28%-ot tett ki.

● Az információtechnológia a fejlődés fontos eleme lesz. A vezetők több mint kétharmada jelölte meg az IT-t, mint olyan jellemzőt, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be növekedési stratégiájukban (68%) és amely feltétlenül szükséges a rugalmasság megőrzéséhez a cég fejlődésével párhuzamosan (72%). A cégek a számítástechnikát arra is használják, hogy az ügyfelek viselkedési formáit behatóan tanulmányozzák és javítsák szolgáltatásaik minőségét .

● Európa hátrányban van a világ többi részéhez képest az IT és az üzlet integrálása terén. Az Egyesült Államok vállalatai töltik be a vezető szerepet az IT és az üzlet integrálása terén, ahol a megkérdezetteknek több mint 80%-a értett egyet azzal, hogy az IT és az üzleti tevékenység szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ezzel szemben Európában a cégvezetőknek csak 70%-a gondolta úgy, hogy az informatika és az üzleti stratégia szoros kapcsolatban áll egymással.

„ A magyar középvállalatok helyzete speciális abból a szempontból, hogy nyugati társaikkal ellentétben szerves fejlődésük igen gyorsan, alig másfél évtized alatt ment végbe, így piaci pozíciójuk eléréséért és megtartásáért jóval keményebb küzdelmet kellett megvívniuk. Emellett fontos , hogy országunk méretéből adódóan azok az üzleti szervezetek, amelyek nemzetközileg középvállalatnak számítanak, Magyarországon már szinte a nagyvállalati kategóriába esnek” – mondta Kelemen Róbert, az SAP Hungary kis- és közepes vállalatokért felelős értékesítési igazgatója. „Tapasztalataink jelentős részben alátámasztják a globális felmérés eredményeit. Az SAP Hungary-vel kapcsolatban álló magyar közepes méretű vállalatok is elsősorban a kormányzati támogatások kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák, valamint egyre inkább felfedezik az informatika nyújtotta lehetőségeket is. Mind nagyobb hányaduk ismerkedik meg a vállalatirányítási rendszerekkel, s használja azokat üzleti folyamatai racionalizálására.”

A világ többi részén tevékenykedő közepes cégekkel ellentétben a magyar vállalkozások vetélytársként nem elsősorban az itt tevékenykedő nagyvállalatokra, hanem a más, európai uniós tagállamban hasonló területen tevékenykedő cégre tekintenek, amelyek az EU- csatlakozást követően ugyanazokkal a feltételekkel tevékenykedhetnek Magyarországon, mint a hazai társaságok. Fontos különbség, hogy a megfelelő munkaerő hiánya Magyarországon elsősorban a szakképesített rétegre vonatkozik, hiszen – az SAP is úgy látja – jelenleg a diplomások túlkínálata jellemzi a magyar piacot.

„A magyar piac egyre versenyképesebbé válik, így a környező országokban is fokozottan számíthatunk arra, hogy magyar középvállalatok jelennek meg. Ez a tendencia kifejezetten biztató a magyar cégek fejlődése szempontjából” – szögezte le Kelemen Róbert.