Soha ilyen nagy felületű ásatás nem történt még a Bodrogközben, jelenleg Cigánd és Pácin között, illetve Nagyrozvágy mellett folyik a munka, ez mintegy három és fél hektáros területet jelent - mondta Szörényi Gábor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, az ásatás egyik vezetője.

Azért kezdték el a régészeti feltárását, mert itt épül majd a Vásárhelyi terv részeként megvalósuló cigándi árapasztó tározó. "Hat fix lelőhelyet tartunk számon és még öt potenciális lehetőséget, tehát körülbelül tizenegy területi részen ásunk a Bodrogközben" - részletezte.

Beszámolt arról, hogy a munkákkal jól haladnak, ugyanis a jelenlegi régészeti terület felét már lehumuszolták, "itt bronz-, vas- és Árpád-kori leletekre bukkantak". "Elsősorban temetkezési helyeket találtunk, - urnákat és egyéb tárgyakat - emellett épületmaradványokat, például a kelták korából házak, kemencék, illetve Árpád-kori karámok részei maradtak fenn" - mondta a régész. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza és a Bodrog térségében élők mindig készenlétben álltak egy esetleges árvízre, ezt mutatja az is, hogy a kisebb dombokon, tanyaszerűen találhatóak a leletek.

"A feltárással igyekeznünk kell, hiszen a víztározó és ezzel együtt a készülő gát építése határidőhöz kötött, amíg nem esik le a hó, addig mindenképp a területen leszünk" - jegyezte meg Szörényi Gábor. A leletanyagot restaurálják, utána kerülhet a miskolci, illetve a sárospataki múzeumba.