Október 26-án a G5 országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) javaslatára az EU Igazságügyi és Belügyi Tanácsa úgy döntött, hogy – a digitális arckép mellett – az ujjlenyomat legyen a másik kötelezően alkalmazandó biometrikus azonosító a tagállamok által a jövőben kibocsátott útlevelekben. Az EU erre vonatkozó korábbi állásfoglalása szerint az arc digitális fényképe lett volna kötelező, amely mellett egy másik, „szabadon választott" biometrikus azonosító került volna az okmányokba. A mostani döntés természetesen csak az útlevelekre vonatkozik, az egyes tagországokban használatos egyéb személyazonosító kártyákra nem. Németországban számolgatnak: a szövetségi parlament egy hivatala – immáron második ízben – jelentést hozott nyilvánosságra, amelyben a biometrikus útlevelekre és személyi igazolványokra történő áttérés költségeit becsülték meg.

A dokumentum szerint az átállás nem lesz olcsó mulatság. A legenyhébb (azaz a legegyszerűbb megoldásokat felvonultató változatra vonatkozó) becslések szerint 22 millió, míg a legdrágább verzió szerint 700 millió eurót emészt majd fel. Ehhez még természetesen jön az éves fenntartási költség, amelynek várható értéke (szintén a majdani forgatókönyvtől függően) 4,5 és 600 millió euró között lesz. Az olasz kormány irányelveket adott ki a biometrikus azonosítók használata kapcsán. A dokumentum a közszférához tartozó szerveket látja el információkkal a biometrikus technológiák e-kormányzati projektekbe történő integrálásával kapcsolatban. Az Információs Technológia a Közigazgatásban Nemzeti Központ nevéhez fűződik a dokumentum, amely sokat segíthet az azonosító technológiák iránt egyre nagyobb érdeklődést mutató önkormányzati testületeknek, hogy a jövendőbeli projektek során a jelenleginél sokkal szélesebb körben használják azokat. Az irányelvek bemutatják a létező biometrikus azonosítási módszereket, azok alkalmazási területeit, sőt, a hozzájuk kapcsolódó költségeket is. Az Egyesült Királyságban a téma annyira a középpontba került, hogy a királynő legutóbbi parlamenti beszédében is kiemelt helyen szerepelt.

A belügyminisztérium nemrég jelentette be, hogy a majdan bevezetésre kerülő személyazonosító kártyák három biometrikus azonosítót is tartalmaznak majd: ujjlenyomatot, digitális arcképet és íriszazonosítót. Természetesen azonnal hozzátették, hogy mindhárom jel egyszerre történő ellenőrzése csak a legritkább esetben, rendkívül szigorú azonosítási eljárás esetén történik majd. David Blunkett belügyminiszter úgy látja, minél több azonosítót használnak, annál kisebb lesz az esélye annak, hogy bárki hamisíthassa a személyiket. Elhárította a privacy megsértésére vonatkozó adatvédelmi aggodalmakat, és leszögezte, hogy a kártya, bár csodát nem tesz majd, de mindenképp hasznos fegyver lesz a harcban azok ellen, akik a brit polgárok biztonságát veszélyeztetik.

A királynő szintén a veszélyekre utalt beszédében: kiemelte, hogy hatalmas az igény az e-személyikre és hasonló biztonsági alkalmazásokra, tekintettel arra a globális bizonytalanságérzésre, amely az emberekben a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés terjedése miatt fakad.

Mielőtt azt hinnénk, hogy a biometrikus azonosítók alkalmazása csak az EU-tagállamokban van napirenden, felhívjuk a figyelmet egy bulgáriai bejelentésre, miszerint az országban 2007-ben digitális arcképet és ujjlenyomatmintát tartalmazó személyi igazolványokat és útleveleket készülnek kibocsátani, amelyek megfelelnek majd az EU-követelményeknek. Azaz, az ország már az Unióba történő felvétele előtt kirukkol az új okmányokkal, amelyeken a tulajdonos neve és címe mellett még a vércsoportja is fel lesz tüntetve. (Infinit)