A tudósok meglepő felfedezéseket tettek, közöttük több tucatnyi pillangót és gerinctelen fajt találtak, 1998 és 2008 között hetente kettőt – tette hozzá a WWF az Indonézia és Pápua-Új-Guinea között megosztott sziget biodiverzitásáról készített jelentésében. A tanulmány szerint Új-Guinea erdei és folyói a világon a leggazdagabbak közé tartoznak a biológiai sokféleség tekintetében – mondta Neil Stronach, a WWF nyugat-melanéziai illetékese. 

Az Ázsiától Óceániáig húzódó Új-Guinea csak a földfelszín 0,5 százalékát teszi ki, de itt él a világban lajstromba vett fajok 8 százaléka. Egy négyzetkilométernyi trópusi erdőben több mint 150 – közöttük több rikító tollazatú – madárfaj élhet. A tudósok itt látták a legnagyobb, 30 centiméteres pillangót, valamint a közel egy méter hosszú óriáspatkányokat is. 

A tíz év alatt felfedezett 1060 faj közül az egyik legfigyelemreméltóbb a kerekfejű delfin, amely a folyótorkolatokhoz közeli mély vizekben él. A 2005-ben Pápua-Új-Guineában felfedezett kerekfejű delfin harminc év óta az első új felfedezett delfinfaj volt a WWF szerint. Ötszáznyolcvan új gerinctelen fajt, közöttük egy sárga fluoreszkáló csigát, valamint 71 halfajt is jegyzékbe vettek. A 43 hüllőfaj között van a világ legbékésebb kígyója: mindössze 12-14 centiméter hosszú, semmit sem lát, nem tud harapni és nincsen mérge.
    A Litoria sauroni nevet adták a tudósok egy békának, amely vörös- és feketepettyes szemével a Gyűrűk ura Szauronjára emlékeztet. Egy másik békafaj mindössze egy centiméteres, míg egy harmadiknak szárnyas lába van.
    A felfedezésektől lelkes WWF egyben figyelmeztetett az ökoszisztémát „aggasztó ütemben” pusztító, egyre kiterjedtek emberi tevékenységek veszélyeire. Az ásványi anyagokban igen gazdag Új-Guineán folyik legális és illegális erdőirtás, bányafejlesztés, ültetvények, mindenekelőtt olajpálma telepítése, valamint útépítés. Ezeket a veszélyeket tovább növeli az általános felmelegedés, az erdő- és szavannatüzek, az erózió és a tengeráramlás a part menti élőhelyeken – hangsúlyozta a szervezet.