A Dél-Oregoni Egyetem professzora a kőszegi Szőlő Jövésnek Könyvében talált festmények alapján következtet arra, hogyan változott a klíma abban az időben, amikor még nem vezettek nyilvántartást a hőmérsékleti viszonyokról. A történelmi festmények segítségével bepillantást kapunk az évszázadok során változó hőmérsékleti viszonyokba.
A klimatológusok boldogan vizsgálnák át az évszázadokkal ezelőtt rögzített hőmérsékleti adatokat, de sajnos ezekről nem vezettek nyilvántartást anno.
Greg Jones, a Dél-Oregoni Egyetem professzora egyedülálló ötlettel állt elő a probléma megoldására. Kőszegen ugyanis minden év tavaszán ugyanakkor, Szent György napján lefestették a szőlőhajtásokat – ezeket a képeket mérte meg és vetette össze az amerikai klímakutató – áll a dailytidings.com hírében.
Greg Jones, aki egyébként a világ 50 legbefolyásosabb emberének egyike, egy olasz munkatársával érkezett Magyarországra, Kőszegre, és vizsgálta meg a képeket, melyeket 1742 óta folyamatosan készítenek és rögzítenek a Szőlő Jövésnek Könyvében. A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg a vidéken.
A szőlőkönyvben évről évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait, és a könyvhöz csak fehér kesztyűben lehet nyúlni.
A hajtásokat megmérve Jones arra jutott, hogy szélsőséges hideg köszöntött be 1817 körül Európában, és meleg időszakok voltak 1780 és 1830 táján. Adatai alátámasztják a legfrissebb méréseket, melyek szerint az elmúlt húsz évben egyre melegebbek lettek a tavaszok.
„A március-áprilisi hőmérsékleteket reprezentálják az adatok – mondja Jones –, de nem utalnak a szeptemberi vagy októberi időjárásra. Ugyanakkor nincs kapcsolat a tavaszi hőmérséklet és a szőlő minősége között, utóbbi ugyanis a nyári meleg és az őszi érés függvénye."