Az amerikai Wayne Gregori 25 személyi számítógépet állított be a San Francisco-öböl különböző kávézóiban, amikor elindította 1991 júliusában a SFnet Coffeehouse Network  projektet. Aki használni szerette volna a gépet, aprópénzt kellett váltania, és bedobálni, mint a játékautomatákba - áll a Wikipedia vonatkozó cikkében. Sokak számára ez volt az első lehetőség arra, hogy az internettel vagy a számítógéppel egyáltalán találkozzanak akkoriban.

A terminálok egy  üzenetváltásra és adatcserére használható, 32 vonalas Bulletin Board Systembe  tárcsáztak be.  Kapcsolódni lehetett például a  FIDOnethez, a napjainkig létezett legnagyobb elektronikus amatőr üzenet- és file-továbbító hálózathoz, illetve emailt  is lehetett a cybercafékban  írni és olvasni a World Wide Web előtti időkben.

Netkávézó = párizsi bisztrók hangulata

Wayne Gregorinak az volt a víziója, hogy a párizsi bisztrók és kávézók hangulatát teremti újra az internetkávézóval. Mivel nem sok magánembernek volt még személyi számítógépe és internetkapcsolata is, akinek volt, az legtöbbször ugyanazokkal az emberekkel kommunikált, kisebb, zárt hálózatokon. Arra jutott tehát, hogy nyilvános helyeken fog számítógépeket felállítani. Az általa kiépített hálózat, az Sfnet azután a San Francisco-i szubkultúra szerves része lett.

A netcafék 1994 után terjedtek elé és lettek népszerűek az USA-ban, persze mára a világ minden minden nagyobb városban van legalább egy. A legnagyobb Manhattanben, New York Cityben található a Theater Districtben, és easyInternetcafénak  hívják. Az azonos nevű, franchise modellen alapuló internetkávézó-lánc tagja.

Európában az első internetkávézó 1994 augusztusában nyílt - a CompuCafe Helsinkiben, Finnországban. Az internet kapcsolat mellett a másik érdekessége az volt, hogy robot árulta a sört. Hamarosan követte a londoni Cyberia, Németországban pedig 1994 októberében nyílt az első – nem Berlinben, hanem Duisburgban, a Dorfschenke sörözőben.

Magyarországon is a kilencvenes évek elején kezdtek el terjedni az internetkávézók. Azóta, ahogy a többi európai nagyvárosban, az internetkávézók képe itthon is teljesen megváltozott. Bizonyos kerületeiben még mindig vannak zsúfolt géptermek, amelyeket leginkább külföldiek vesznek igénybe, bevándorlók, ahogy a tulajdonosok is jellemzően letelepedettek. Az is itthoni sajátosság, hogy kávét nem lehet a netkávézókban kapni.

A jobb módúaknak eszükbe sem jut már internetkávézót keresni, hiszen az okostelefonjukkal, notebookkal interneteznek, és vagy saját előfizetésük van, vagy a  nyilvános helyek vezeték nélküli internetét használják. Ezért aztán egyre több netkávézó húzza le a rolót - a LAN-partikról híres kulthely helyett ma már szendvicsbárt találunk a körúton.

130 000 internetkávézót zártak be Kínában

Egészen más okokból tűnnek el a kisebb netkávézók Kínában - nagy a kereslet az internetkávézók iránt, mégis sorra zárják be őket  – már több mint százezer független netcafé jutott erre a sorsra .

A kínai kulturális minisztérium által idén tavasszal publikált „Internetkávézó piaci riport” szerint több mint 130 000 (illegálisnak bélyegzett) internetkávézót zártak be az elmúlt hat év alatt az országban – olvashatjuk a Radio Free Asia  honlapján. Ebből hétezret tavaly zártak be, és a kínai kormány további szigorú lépéseket ígért.

Az „engedély nélkül” nyitott kávézók bezárásától eltekintve is új rendszer lépett életbe Kínában – a kis, független internetkávézók helyett a nagy állami láncnak készítették elő a terepet.

Kínában 2010-ben 144 ezer internetkávézót tartottak nyilván, összesen 14,28 millió terminállal. Ennek harmada tartozott franchise-lánchoz, melyeket azért részesít előnyben a kínai kormány, mert kontrollálható. Kizárólag akkor lehet igénybe venni a szolgáltatást, ha a felhasználó személyi igazolvánnyal regisztrál. Egyúttal azt is igazolnia kell, hogy elmúlt 18 éves, mert a kínai kormány szerint az ennél fiatalabbaknak káros az internet, ezért tilos. A hivatalos álláspont szerint a pornográf és más káros tartalmaktól védik a társadalmat. A kínai kommunista párt nem enged hozzáférést a teljes internethez, erősen szűrik, mit láthat a nép online.

Egyes régiókban kormányrendeletben írták elő, hogy kamerázzák be és kössék be a megadott központi ellenőrzőcsatornára az internetkávézókat. Aki ezt az év végéig nem teszi meg, pénzbüntetésekre számíthat, és egyéb szankciókat helyeztek kilátásba.

Kínában jelenleg mintegy 485 millióan interneteznek a kínai internethálózat információs központjának adatai szerint. Nagyobb részük (65,5 százalék) azaz 318 millió ember használja mobil telefonkészülékét netezésre, majdnem 15 millióval többen, mint 2010 végén.

A riport szerint Kínában 2010 végén 163 millió felhasználó járt internet kávézóba, ami 21,1 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest.

Az internetkávézókat sok elnyomó országban szigorúan ellenőrzik - Fehéroroszországban is csak személyi igazolvány felmutatásával lehet ezeket használni. Ugyanakkor a terrorveszélyre hivatkozva Olaszországban is megkövetelik, hogy az internetkávézó használója igazolja magát a Wikipediára feltöltött 2006-os fotó szerint.

A világ legfurább internetkávézói

A neatorama.com-hoz beküldött és a Flickr-re feltöltött képek alapján  Philadelphiában az ING Direct Internet caféban bankügyeket is lehet intézni, Costa Mesában, Kaliforniában masszázs, manga és tápiókaital teszi teljessé az internetezés élményét. Új-Zélandon internet buszra szállnak, akik megunták az evezést, de már több mint négyezer méter fölött is lehet internetkávézót találni. 

Sőt, a Terminator-filmekből ismert Skynet internetcaféban is netezhet, aki egy időparadoxon következtében Kirgizisztánba keveredik, de Damaszkuszban böngészhet a Google netkávézóban is -  bár az sokat elmond, hogy Törökországban piacos Google divatáru is létezik... Aki pedig az élet minden területén kiemelkedően hatékony, nyilván a mosodával kombinált internetkávézóban tisztítja a ruháit és netezik egy füst alatt a Fülöp-szigeteken.