Mindkét webóriás arra törekszik, hogy a saját rendszerébe zárja a felhasználót. Pedig hosszú távon az lehetne a nyertes, amelyik nyílt rendszert kínál alternatívaként.
A Facebook nemrég letiltotta a kapcsolatok exportálására szolgáló funkciót, vagyis csak trükközések árán lehet átmenteni a facebookos neveket, emailcímeket és egyéb adatokat a Google+ rendszerébe vagy más szolgáltatókhoz. Nem ez az első jele annak, hogy a Facebook alternatív internetet épít, és valószínűleg nem is az utolsó. Ráadásul sokkal inkább a hirdetők érdekeit képviseli, nem a felhasználóiét. Ha a facebookozók panaszkodnak, süket fülekre találnak – a rendszer működik és a felhasználó élmény, amivel a többség elégedett, életben tartja.
Ezzel egy időben a Google sorra gyömöszöli bele a korábbi szolgáltatásait a Google+ projektbe, már nem működik együtt a Twitterrel sem - felfüggesztette a valós idejű keresést – hogy a Twitter helyét majd a saját szolgáltatása vegye át.
Az internet - ami elméletileg ugye globális számítógépes hálózatok korlátlan kapcsolata lenne -, egyre inkább egymástól elszigetelt, monopolizált rendszerek zárt világává alakul.
Nem mintha ez kizárólag a webóriások stratégiája lenne: az Apple az elmúlt éveket azzal töltötte, hogy olyan hardver, szoftver és webélményt gyártson, amely garantáltan kizárja a riválisokat - a vevő elemi érdekére hivatkozva - írja Matt Asay a The Register egyik posztjában.
Az iCloud, az Apple új felhőszolgáltatása (a felhasználók a számítógépük vagy a mobiltelefonjuk memóriája helyett a gyártó által üzemeltetett szervereken tárolják az adataikat – videókat, képeket vagy zenefájlokat) sem felszabadítja a felhasználót, hanem még inkább bezárja a rendszerbe, melynek Steve Jobs kezében van a kulcsa. Pedig nem is lenne erre szükségük: a gyártástechnológiai gyakorlata miatt eleve nagyon nehéz vele versenyezni.
Ilyen a Google-nak is van: idén májusban indította el a felhő alapú zenetár-szolgáltatás tesztverzióját az amerikai felhasználói számára. Ingyen tárolhatnak húszezer számot, amit aztán letölteni viszont nem lehet. Streamként hallgathatják meg.
Algoritmus helyett kedvencek
A Google-t sokáig a nyílt rendszerekkel társították, de úgy tűnik, mára elveszítette korábbi arcát – mára már az Apple vagy a Facebook is tanulhatna tőle. Az Android zártabb lett, jóllehet tavaly a kereső éves fejlesztői konferenciáján például Vic Gundotra alelnök azt mondta, az Androidot úgy fejlesztették, hogy elkerüljék a drákóki jövőt, amikor is egy ember, egy cég, egy eszköz, egy csatorna lenne az egyetlen lehetséges opció. Nyilvánvalóan az Apple-re és Steve Jobsra célzott, hiszen amíg beszélt, mögötte a kivetítőn az 1984 Macintosh-reklám ment. Ma pedig a Google kereső személyre szabott ajánlatokat ad – annak, aki utazni szeret, ahogy a korábbi kereséseiből kiderül, utazási irodákat és kedvezményes csomagokat ajánl, míg másoknak ugyanarról az országról politikai híreket dob ki.
A Google nyilván valamilyen szinten megpróbál nyíltnak látszani – hiszen a hirdetői pénzét veszítheti el, ha felmerül, hogy nem elég széles körben keres. A kérdés csak az, vajon képes lesz-e a közösségi hálók versenyében győzni. Jelenleg úgy tűnik, a Facebook a „közösségi”, a Google pedig a „háló”. Az emberek nagy többségének van Gmail fiókja, és egyre többen használják a Gtalkot is. A Facebooknak jelenleg mintegy 750 millió felhasználója van, a Gmail-felhasználók száma is ekörül lehet. Most azon kell a Google-nak dolgoznia, hogy emellé sikerüljön „közösséginek” is lennie – máshogyan, ahogy a Facebook. A kommunikációra kell fókuszálnia, és sokkal nyitottabbnak kell lennie.
A Microsoft megpróbál lépést tartani velük – a kérdés csak az, hogy tud-e fejleszteni vagy venni olyan rendszert, amivel vezető pozícióba kerülhet. Ha ezek a cégek nem lesznek képesek szinkronban, nyílt rendszerben együttműködni, lesznek mások, akik csak az alkalmat lesik. Mint a Samsung például. A Samsung nem nagy hal az interneten, ám a nyílt internetre csatlakoztatható eszközök világában komoly szereplő. A Galaxy S II okostelefont áprilisban dobták piacra, azóta mintegy hárommillió darabot adtak el belőle, különösen nagy siker Dél-Koreában.
Nyilván nem lesz almább az almánál, ahogy a Facebooknál sem facebookosabb egyik közösségi oldal sem. Jelenleg viszont a webóriások egymás sarkát taposva igyekeznek a közösségi hálójukat a lehető legzártabbá tenni. Csakhogy ez hosszú távon nem lehet nyerő stratégia. Hiába érte el a Facebook a 750 millió felhasználós határt, és hiába gondolják sokan, hogy a Facebook maga az internet, nyílt internetre, összekapcsolt hálózatokra, nyitott kommunikációra szükség van.
Lehet, hogy még nem tartunk ott, de el fog érkezni az idő, amikor valamelyik techóriás nyílt alternatívát kínál – és amelyik először teszi, hosszú távon az lesz a nyertes. Addig is marad a lehetőség, hogy töröljük a Facebook-profilt, és Google kereső helyett DuckDuckGo-t használunk – ez a kereső garantáltan nem gyűjt adatokat a felhasználóról.