A nemzetközi Sportdöntőbíróság határozata értelmében a műkorcsolyázó Kamila Valijeva azután is folytathatta szereplését a pekingi téli olimpián, hogy kiderült: tiltott szerre bukkantak egy doppingmintájában. Az ügy bonyolult, és nem csak amiatt, hogy a versenyző csupán 15 éves.
Nagyot fordult a világ múlt szerdán az oroszok műkorcsolyázó szupertehetségével, Kamila Valijevával. Addig azért volt a szereplése a pekingi téli olimpia egyik legfelkapottabb témája, mert fantasztikus teljesítményével kiharcolta az orosz csapat győzelmét a csapatversenyben, akkortól pedig azért, mert kiderült: december 25-én adott mintájában tiltott szer, trimetazidin jelenlétét mutatták ki. A hatóanyagot anginás panaszokra szokták alkalmazni, egészséges ember szervezetében javítja a szív átáramlását, és ezáltal az oxigénellátottságát.
A versenyző ennek ellenére magyar idő szerint kedd délután bemutathatta rövidprogramját a nők egyéni versenyében, ahonnan a legmagasabb pontszámmal (82,16) jutott tovább. Bár az első ugrását, a háromfordulatos Axelt elrontotta, a programja további részét hibátlanul teljesítette. Világbajnok honfitársát, Anna Scserbakovát előzi meg közel két ponttal, a harmadik a japán Szakamoto Kaori. A kűrben a korcsolyázók csütörtökön 11 óra 10 perctől versenyeznek.
Ha Valijeva dobogós lesz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése értelmében az érmeket nem osztják majd ki. A ceremóniát azután tartják majd meg, hogy lezárul az ügy.
Versenyistálló |
Eteri Tutberidze egyéni műkorcsolyázóként kezdte, majd páros jégtáncra váltott, 1992-ben hagyott fel a versenyzéssel. Később olyan korcsolyázók edzője volt, mint a csapatban olimpiai bajnok Julija Lipnickaja, a kétszeres világbajnok és olimpiai ezüstérmes Jevgenyina Medvegyeva vagy az olimpiai és világbajnok Alina Zagitova. Az eredmények csodaszépek, a versenyzők azonban nagy árat fizettek értük, és nagyon hamar kiégtek. Lipnickaja 2017-ben, 19 évesen hagyta abba, majd elárulta: súlyos anorexiával küszködött. Zagitova, miután elvesztette a motivációját, 2019-ben, 17 évesen vonult vissza. Medvegyeva, aki Pjongcsangban úgy versenyzett, hogy lábának egyik csontja törött volt, rövidesen otthagyta Tutberidzét, és Kanadába költözött. Az edző versenyzője doppingügyéről azt mondta: a legmesszebbmenőkig biztos abban, hogy Kamila tiszta és ártatlan. „Számunkra ez nem feltételezés, hanem a legbiztosabb tény. A sportolóink mellett vagyunk jóban és rosszban, egészen a legvégsőkig.” |
Jó oka volt annak, hogy már az olimpia kezdetén a figyelem középpontjába került a mindössze 15 éves korcsolyázó. Bár első nemzetközi versenyét csak tavaly ősszel teljesítette a felnőttek mezőnyében, azóta minden megméretést – köztük a januári tallinni Európa-bajnokságot – megnyert, annak is köszönhetően, hogy nagy biztonsággal és eleganciával képes kivitelezni a sokáig csak férfiak által bemutatott négyfordulatos ugrásokat. A pekingi csapatverseny során ő lett az első nő, aki olimpián sikerrel mutatott be ilyet – mindjárt kettőt.
Ahogy sok más műkorcsolyázó és jégtáncos, Valijeva is előbb a balettet, majd a tornát próbálta ki, mielőtt rátalált volna a sportágára. Még alsós volt az általános iskolában, amikor a családja Kazanyból Moszkvába költözött, hogy jobb körülmények között készülhessen. Karrierje 2018-ban kritikus ponthoz érkezett: meghívták, hogy eddzen a sok sikeres versenyzővel dolgozó Eteri Tutberidze irányítása alatt. Azóta a csillaga egyre csak emelkedett. Mostanáig.
Baljós árnyak
Hogy valami nem stimmel az oroszok körül, az a múlt kedden, február 8-án derült ki, akkor kellett volna ugyanis megtartani a csapatverseny díjátadóját, amelyet azonban határozatlan időre elhalasztottak. Később kiderült: az orosz doppingellenes szervezet (RUSADA) hétfőre virradóra kapott értesítést arról, hogy Valijeva mintájában tiltott szert találtak, ezért másnap előzetes felfüggesztést szabott ki rá. Ő fellebbezett, aminek az orosz szervezet fegyelmi bizottsága helyt adott.
Nem értett egyet azonban a döntéssel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Doppingellenes Világszervezet (WADA) és a Nemzetközi Korcsolyázószövetség (ISU), ezért a nemzetközi Sportdöntőbíróságtól (CAS) kért felülvizsgálatot. Valijeva felfüggesztésének visszaállítását kezdeményezték, aminek értelmében nem szerepelhetett volna a nők egyéni versenyében, amelynek toronymagas esélyese.
A CAS, miután hosszú meghallgatást tartott az érintettek részvételével, hétfőn jelentette be a verdiktet: a sportoló tovább versenyezhet. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy még nem múlt el 16 éves, ezért a WADA vonatkozó szabályai szerint védett személynek számít. Emiatt hivatalosan aztán sem a nevét, sem bármilyen más adatát nem lehetne nyilvánosságra hozni, ám mivel a sajtó már jóval korábban megírta, hogy ő lehet az ügy érintettje, ezúttal kivételt tettek.
Azt is kiemelte a lausanne-i székhelyű bíróság, hogy a doppingvizsgálat eredményét szerencsétlen időpontban – a csapatverseny után, de mindössze néhány nappal az egyéni küzdelmek előtt – jelentették be, emiatt a sportoló nem tudott élni az ilyenkor kihasználható jogi lehetőségeivel, emiatt helyrehozhatatlan kárt okozna számára, ha eltiltanák a részvételtől.
Kedden Denis Oswald, a NOB végrehajtó bizottságának tagja megosztott néhány információt arról, mivel védekezett Valijeva stábja a CAS előtt. Az Insdethegames.biz rá hivatkozva azt írta: a sportoló azt állítja, hogy a trimetazidin valójában a szívbetegséggel élő nagyapja gyógyszere, amely véletlenül került be a szervezetébe. A lap orosz sajtóértesüléseket is idézett, amelyek szerint akkor fogyaszthatott belőle, amikor abból a pohárból ivott, amelyből a nagyapja is. Az orosz Dossier Centre weboldal szerint Valijeva jogi képviselői azt is közölték, hogy a mintában „elhanyagolható” volt a trimetazidin-koncentráció.
Faramuci helyzet
A WADA elnöke, Witold Banka nem ért egyet a CAS döntésével, azt nyilatkozta, hogy csalódottak a megközelítés miatt. „Nem tudom, miért döntött úgy a CAS, hogy nem hagyatkozik a doppingellenes kódexre. Ez egy nagyon vitatott döntés, mert a kódex nem ír elő különleges kivételeket a kiskorúak esetében sem az úgynevezett ideiglenes felfüggesztésre” – magyarázta egy interjúban.
„Azt jósoltam, hogy engedni fogják versenyezni. Én is így döntöttem volna” – ezt már Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője mondta a hvg.hu-nak, amikor a CAS Valijeva ügyében hozott döntéséről kérdeztük. – „A testületnek a sportoló érdekeit is figyelembe kell vennie. Lehet, hogy a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára kényelmesebb volna, a többi versenyző számára pedig tisztább viszonyokat teremtene, ha Valijeva nem indulhatna, de az olyan lenne, mint A tanúban, ahol a vallomás helyett az ítélet került elő.”
Tiszeker Ágnes hangsúlyozta, hogy Valijeva esetében egyelőre doppingvétségről sem lehet beszélni, mivel nem ismerte el, hogy tiltott szert használt, és még kérheti a B-minta elemzését is. „Tudjuk persze, hogy nem szokott előfordulni, hogy a B eredménye eltér az A-étól, de mi van, ha most megtörténik? Emellett azt sem tudhatjuk, hogy milyen büntetést kap. A CAS-nak a jelen pillanatban rendelkezésre álló információk alapján kell döntenie, nem prejudikálhatja a teljes jogi eljárás lezajlása előtt, hogy a versenyző eltiltása majd olyan hosszú lesz, hogy elveszik az olimpiai aranyát.”
A trimetazidin, amivel Valijeva megbukott, versenyen és versenyen kívül egyaránt tiltott: hacsak a sportolónak az egészségi állapota miatt nincsen hivatalos igazolása arra, hogy használhatja, sosem lehet jelen a szervezetében. „A trimetazidin a nem meghatározott szerek csoportjába, a hormonok és metabolikus módosítók közé tartozik a tiltott szerek listáján, felnőtt versenyzők akár négyéves eltiltást is kaphatnak a használatáért. Szívgyógyszer, Magyarországon is forgalomban van több néven. Koszorúérgörcs kezelésére írják fel a kardiológusok, javítja a vér átáramlását a szíven. Van teljesítményfokozó hatása: a Tour de France-on megmosolyognák, de ahhoz elég, hogy három-négy percig, maximális felpörgetett szívműködés mellett jobb oxigénellátást biztosítson. Egy négyfordulatos ugráshoz kell a szufla, és ebben tud segíteni” – magyarázta Tiszeker Ágnes.
Azt nem hiszi a szakember, hogy felmentik majd Valijevát, de azt feltételezi, hogy az eltiltása rövidebb lesz egy évnél. Egyrészt azért, mert a kora miatt védett személynek számít, így a rá kiszabható leghosszabb eltiltás eleve csak két év lehet, másrészt mert egyéb enyhítő körülményeket is figyelembe vesznek majd a róla szóló döntésnél. „Meg kell vizsgálni a környezete felelősségét, és eleve azt kell feltételezni, hogy nem szándékosan követte el az esetleges vétséget, hiszen nem életszerű, hogy egy 15 éves kislány gondolt egyet, és valahogy beszerzett egy kis trimetazidint. Ha tényleg azzal védekeznek majd, hogy a nagyapával közös pohár miatt jelent meg a mintájában a szer, az viszont gyenge védekezés.”
Az ügyet az a szervezet kezeli, amelyik a december 25-i mintavételt megrendelte: a RUSADA. E fölött azonban éberen őrködik az ugyancsak vizsgálatot indított WADA, mivel Oroszország még most is úgynevezett non-compliant státuszban van, amelybe az állami szintű doppingprogram leleplezése nyomán került. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati teendőket ugyan elvégezhetik az oroszok, ám jelenteniük kell minden lépésüket, és ellenőrzésre is számítaniuk kell.
Ez azért lényeges, mert a WADA a RUSADA-t tartja felelősnek, amiért Valijeva mintájának vizsgálati eredménye több mint egy hónap után érkezett meg. Banka erről azt mondta, hogy a nemzeti doppingellenes ügynökségek a fontos mintákat általában megjelölik, hogy azok bevizsgálása elsőbbséget élvezzen, ám az oroszok ezt nem tették meg. A másik fél visszautasítja ezt, és állítja, hogy a minta megfelelő időben jutott el a stockholmi Karolinska Egyetem laborjába. Azért oda, mert a Szocsiban a minták vizsgálatakor elkövetett visszaélések miatt a WADA visszavonta a moszkvai labor akkreditációját. A svédek állítólag várható késésre figyelmeztették őket, mert a koronavírus a dolgozóik között is terjedt, de azt ígérték, hogy január végére, még az olimpia kezdete előtt elkészül az analízis. Az eredményt mégis csak február 7-én kapták meg.
Tiszeker Ágnes szerint véletlenek sorozata is vezethetett a késéshez, hiszen az ünnepek idejére nyilván bezárt a labor és a járvány is hatással lehetett a kapacitásaikra, de kérdés, hogy az oroszok miért nem sürgették meg az elemzést. „A magyar sportolók mintáit osztrák seibersdorfi WADA-laboratóriumban vizsgálják, és nem ritka, hogy mi is egy hónapot várunk egy-egy pozitív mintára. Ha ugyanis találnak valamit, akkor négyszer-ötször újramérik, és különböző módszerekkel újra és újra bizonyítják, csak azután közlik, hogy valóban pozitív.”
Az viszont a magyar szakember szerint is szerencsétlen, hogy Valijeva eredménye csak a versenye napján érkezett meg. „Én például kínosan ügyelek arra, hogy még az olimpia kezdete előtt lássam az eredményeket. Ha egy minta nem negatív vagy lassan érkezik meg egy negatív eredmény, mindig rákérdezek, hogy hol tart az analízis, van-e valami probléma.”
Valijevát a leghangosabban talán az amerikaiak kritizálják – számos volt korcsolyázó, edző és sportvezető szólalt fel a CAS döntése ellen, és hívták fel a figyelmet arra, hogy ismét egy orosz sportoló áll egy doppingbotrány középpontjában. „Oroszországot megbüntették a koncepciózus doppingolásért és azért, amit Szocsiban csinált. Ez nem ugyanannak az ügynek a része, nem abból nőtt ki, pozitív eset pedig bármelyik országban előfordulhat” – vélekedett Tiszeker Ágnes, megjegyezve: Valijeva ügyében három bíró járt el, egy olasz, egy szlovén és egy amerikai. „Egyhangú döntés született, tehát az amerikai bíró is egyetértett vele. Ilyenkor félre kell tenni a nemzeti öntudatot, mert ez egy jogi helyzet, amelyben igazságosnak kell lenni” – fűzte hozzá.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.