A szurkolókról, a szigorúbb beléptetésről, a lehetséges vb-szereplésről és a tao-rendszerről is beszélt Csányi Sándor. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Blikknek adott interjút.

Megtudhattuk az interjúból, hogy Csányi a legnagyobb sikerének azt tartja, hogy nagy számban épülnek stadionok és falusi pályák, megszilárdultak a magyar foci pénzügyi feltételei, valamint megháromszorozódott a játékosok száma. Utóbbi állításhoz érdemes azért hozzátenni, hogy a hivatalos számok minimum furcsák. Volt olyan időszak például, amikor a magyar megyék felében a 4 és 14 év közötti fiúk nagyjából harmada, néhol 40 százaléka is igazolt vagy regisztált focista volt – aki regisztrált játékos, azt elég felírni ahhoz, hogy az egyesület begyűjtse utána a támogatást.

Arra a kérdésre, hogy megfelelően használják-e fel a társaságiadó-felajánlásokat, Csányi arról beszélt, hogy

„Ami az utánpótlás működtetését illeti, ott komoly eredményeket értünk el”.

Az U19-es válogatott Csányi elnöksége alatt az évente megrendezett Európa-bajnokságok közül egyre jutott ki, a 2014-esre, az U17-es csapat a 2017-es és a 2019-es Eb-n volt ott, mindkettőn a negyeddöntőbe jutott, az U21 viszont legutóbb 1996-ban jutott ki selejtezőn a kétévente rendezett Eb-re, 2021-ben rendezőként volt ott, három meccsen három vereséggel esett ki.

„A magyar futball legnagyobb gyengesége a fiatal tehetségek menedzselése volt az elmúlt időszakban” – mondta némi önkritikával ennek ellenére Csányi. Kiemelte ugyan, hogy az NB I-es klubok pluszpénzt kapnak akkor, ha sok fiatalt játszatnak – más kérdés, hogy mint az NSO január eleji összeállításából kiderült, aki nem a kiesés ellen akar küzdeni, az nem nagyon léptet pályára magyar fiatalokat, a 2001-ben vagy később született focisták játékperceinek száma az MTK-nál, a Debrecennél és a Gyirmótnál a legmagasabb, azaz a bajnokság utolsó, 9. és utolsó előtti csapatánál, az élbolyban alig vannak fiatalok.

Csányi azt is elmondta: a két Eb-szereplés után nagyobbnak látja az esélyt a világbajnoki részvételre, mint korábban, bár a lebonyolítási rendszer miatt nem egyszerű a helyzet. Valóban: míg az Eb-re kijutásunkat segítette, hogy 2016 óta már nem 16, hanem 24 csapat vehet ott részt, a világbajnokság mezőnyét 2026-tól úgy bővítik 32-ről 48 csapatosra, hogy Európa csak hárommal több helyet kap, a kontinens legjobb 16 csapata juthat ki.