Elküldte az ország tiltakozásáról szóló levelét az Orosz Doppingellenes Ügynökség a nemzetközi ügynökséghez, amely decemberben úgy döntött: az orosz sportolók nemzeti válogatottként négy évig nem vehetnek részt jelentős nemzetközi versenyeken, így a 2020-as, tokiói olimpián sem.
A levelet, melyben az oroszok hivatalosan jelezték, hogy fellebbeznek a határozat ellen, Jurij Ganusz, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) vezetője küldte el pénteken annak ellenére, hogy ő személyesen nem értett egyet a fellebbezéssel.
A mostani levélhez csatolt egy saját megjegyzéseit tartalmazó kiegészítést.
A RUSADA múlt csütörtökön döntött a fellebbezésről, majd kedden az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov kérte a szervezetet, hogy hivatalosan tiltakozzon a Doppingellenes Világszervezetnél (WADA). A fellebbezést követően az ügyet a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) fogja tárgyalni.
Ahogy akkor megírtuk, a WADA december 9-én tiltotta el négy évre Oroszországot egyebek között az olimpiai és világbajnoki részvételtől, valamint a jelentősebb nemzetközi versenyek rendezésétől, mivel bizonyítottnak látta, hogy manipulálták a RUSADA moszkvai laboratóriumának eredményeit. Emiatt többek között a jövő évi tokiói olimpián, illetve a 2022-es katari labdarúgó-vb-n sem szerepelhetnek orosz színekben sportolók. Ugyanakkor azok, akik bizonyítani tudják, hogy tisztán készülnek, semlegesként ott lehetnek a nagy versenyeken. A jövő évi – részben oroszországi rendezésű – futball Európa-bajnokságot nem érinti a mostani szankció.
Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség határozata ellentétes az Olimpiai Chartával , véli az orosz elnök.
A büntetést kiváltó ügyet a moszkvai doppingellenőrző laboratórium – hosszas huzavona után – januárban átadott adatbázisának átvizsgálása után robbantotta ki a WADA. A labor működését és a RUSADA-t 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozta illetékes bizottságának vizsgálati jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott.
Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy
Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták és pozitív teszteredményeket titkoltak el.
Az orosz sportolók a 2016-os, riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a 2018-as, pjongcsangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, semlegesként vehetett részt a versenyeken.
Az orosz ügynökség 2018. szeptember 20-án kapta vissza tesztelési engedélyét, a moszkvai labor pedig egy éve kezdhette újra működését. Ez utóbbi engedélyezéséhez több feltételt is szabott a WADA, ezek egyike volt az adatbázis átadása. A nemzetközi ügynökséget tavaly decemberben még megakadályozták az adatok átmásolásában, januárban aztán az oroszok átadták azokat. A WADA már akkor jelezte, hogy akár hónapokig is eltarthat, amíg megvizsgálja, az információk hitelesek-e, majd szeptemberben bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indított azokkal a "következetlenségekkel" összefüggésben, amelyeket az adatbázis tartalmazott.
Négy évre kizárhatják az oroszokat minden nemzetközi sporteseményről
Négy évre minden nemzetközi versenytől eltiltaná az orosz sportolókat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfelelésügyi bizottsága - adta hírül a The New York Times. A testület azért tett ilyen javaslatot, mert vizsgálataik során azt találták, hogy orosz illetékesek pozitív doppingteszteket töröltek egy adatbázisból, amelyet átadtak a doppingellenes szervezetnek.
A vizsgálat lezárulta után a WADA-szabályzatnak megfelelést ellenőrző bizottság négy éves eltiltást javasolt, amelyet december elején a végrehajtó bizottság megszavazott.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
Bukták az orosz atléták az olimpiát?
