Buffon vagy Ronaldo? Az egyik szerzőnk nem is érti, hogy lehet nem a Reálnak drukkolni a szombat esti BL-döntőben, a másik pedig abszolút a Juventusra esküszik. Az esti meccs előtt tehát csapjanak össze az érvek, döntsön az olvasó!
"A Real Madrid ráérzett a döntőkre, általában megnyerik őket. Mi viszont sok finálét elvesztettük. Most megpróbáljuk megváltoztatni a történelmet" – mondta Gianluigi Buffon a Real Madrid elleni mérkőzést felvezető sajtótájékoztatók egyikén. Ha valaki, a Juventus veterán kapusa igazán tudja, mit beszél: 22 éve profi futballista, mindent megnyert, amit megnyerhetett, egyetlen kivétellel. Pályafutásának vége pedig vészesen közeledik. Ki nem mondta még, de nagyon valószínű, hogy a 2018-as világbajnokság után, negyvenévesen, visszavonul. "Ez lenne karrierem legszebb pillanata a vb-győzelem mellett, olyan lenne ez, mint egy elismerés egy nagyon nehéz út végén, amely bátorsággal, konoksággal és kemény munkával volt kikövezve" – magyarázta. Nem kell Juventus-drukkernek lenni ahhoz, hogy legalább Buffonért a torinóiaknak szurkoljon valaki ma este. Egy kicsit talán a csapattársai is érte játszanak majd Cardiffban.
Dani Alves (aki a 10. játékos lehet, aki negyedik alkalommal emelheti magasba a BL-trófeát) mindenképpen. A brazil a Barcelonától igazolt a Juvéhoz egy évvel ezelőtt, részese volt tehát a katalánok 2015-ös BL-győzelmének, épp a Zebrák ellen. "Szeretném látni, hogy megnyeri. Egyet elvettem tőlük, most szeretnék egyet visszaadni" – mondta.
Buffon és Alves, de az egész Juve-védelem is rengeteget tett azért, hogy a csapat két év után újra megpróbálhassa megszerezni a BL-serleget – történetében harmadik alkalommal. Nincs kétség afelől, hogy ma este a legjobb európai védelem és a legjobb támadósor csap össze Walesben. A Juventus az egész idei kiírásban mindössze három (!) gólt kapott és 21-et lőtt, míg a Real kapusai mögött 17 alkalommal rezgett meg a háló, támadóik viszont 32-szer voltak eredményesek, közülük Cristiano Ronaldo 10-szer. Nem kérdés tehát, hogy Chiellininek, Bonuccinak, Barzaglinak és a többieknek kire kell leginkább odafigyelniük.
De bármivel is készül a Real, a Juventusnak biztosan lesz rá válasza. Számtalanszor láthattuk ezt már, az érkezésekor gyűlölt, azóta imádva szeretett Massimiliano Allegri taktikai zsenije újra és újra megmutatkozott. A csapatában mindenki megtalálta a helyét, akár számára teljesen új posztokon is, Mandzukicból például remek szélsőt faragott, aki hatékonyan védekezik. Allegrinél ráadásul sosem lehet tudni, mit talál ki. A Barcelona elleni, hazai meccs előtt majd mindenki arra számított, hogy betolják a csapatbuszt Buffon kapuja elé, ehelyett három kapott góllal engedték útjukra Messiéket.
Ebben pedig hatalmas – kétgólos – szerepe volt Dybalának, aki a cardiffi ütközetben is hős lehet. A 23 éves argentin, akit sokan csak az új Messiként emlegetnek, zseniálisan játszik, és ha hinni lehet Allegrinek, mostanra sikerült megtalálnia az összhangot honfitársával, Higuaínnal is.
S ha már Higuaín: a futballban sokszor előfordul, hogy volt játékosa szomorítson el egy csapatot. Erre most neki van komoly sansza, de Khedira is besegíthet.
Végül, hogy miért a torinóiak? A Juventus a BL-döntőbe veretlenül, sorozatban hatodszorra is olasz bajnokként, s három egymást követő év kupagyőzteseként érkezik. Persze sorszor és sokan elmondják, hogy az olasz bajnokság statikus, nem készít fel úgy a nemzetközi szereplésre, mint az angol vagy a spanyol, a Juve mégis itt van. Az egész sorozatban egyszer sem kapott ki. A játékosaiban rendkívül erős a bizonyítási vágy. Az edzője maga a megtestesült elszántság. És akkor ott vannak még a statisztikák: a klub kétszer nyert Bajnokok Ligáját, mindkétszer a címvédőt verte a döntőben. A BL-ben pedig egyébként sincs címvédés: legutóbb, még a BEK-ben, 1989-90-ben a Milannak sikerült egymás után kétszer is nyernie. Az pedig egyszerűen nem létezik, hogy a Juventus zsinórban öt döntőt bukjon el.
Horn Andrea
Hajrá, CR7!
Vannak, akik azt szeretik nézni, ahogy Dávid legyőzi Góliátot, én speciel azt nézem szívesen, ahogy Góliát ezernyi csatában kiharcolja a legyőzhetetlenségének mítoszát – mondta pár éve egy interjúban Oliver Kahn, a német kapuslegenda. És bár azt állítja, ez alkalommal Gianluigi Buffon első BL-címének fog drukkolni, valójában a Real Madridnak kéne szorítania.
Nem provokálok senkit azzal, hogy balettnek nevezem a játékukat, vagy a jelenlegi keret tagjait galaktikusoknak. De amit a „fehér gőzhenger” Európában az elmúlt években bemutatott, az akkor is tekintélyt parancsoló, ha valakinek gondja van Cristiano Ronaldo narcisztikusságával, Garreth Bale játékstílusával vagy Pepe túlzott keménységével. Ez a csapat megszokta, hogy a Barcelona tizenegyesekkel és öngólokkal nyert meccsen is isteni, miközben a Realt lehordják egy mezőnyből lőtt Ronaldo-mesterhármas után is.
Ha Sergio Ramos nem fejeli be az a szögletet, akkor hol lennének?! Bíró nélkül rég kiestek volna! Könnyű volt az útjuk a döntőbe! Ha Pepe az ötödik percben megkapja a kiérdemelt piros lapot, itt sincsenek! Nem ciki Ronaldónak, hogy csak akkor talál be, amikor már vezetnek, akkor is színészkedésen szerzett büntetőből?
Nem csak unalmas a sok kifogás, de nevetséges is. Az elmúlt négy évben a Real háromszor jutott el a BL-döntőig, ebből kettőt megnyert, a harmadikra pedig csak most szombaton kerül sor. Egyedül a 2014-15-ös szezonban esett ki az elődöntőben. Vagyis az elmúlt négy évben a maximális BL-meccsszámtól egyetlen mérkőzéssel maradt el (a tavalyelőtti döntőben nem volt érdekelt). Ezzel szemben a Barcelona ugyanebben a négy évben egyszer nyert, és háromszor kiesett a negyeddöntőben, vagyis nyolc meccsel játszottak kevesebbet a Madridnál – méghozzá az év legkeményebb mérkőzéseiből. Hogy ezzel a másik szokásos érvet is árnyaljuk egy kicsit, ami a Real spanyol bajnokságban való lemaradásáról szól. Tavasszal Ronaldóék általában keményebb programot teljesítettek Messiéknél.
És ezek után még mindig nekik kell bizonygatniuk.
Puhl Sándor pár hete azt találta nyilatkozni, hogy Sergio Ramos nem méltó a madridi mezhez. Lehet, hogy Buffonnak egyesek szerint jár a BL-cím, viszont Ramosnak és Ronaldónak minden gyűlölködés és kifütyülés után, töretlenül magas színvonalú játékuk okán Buffonnál is jobban kijár, hogy az első olyan csapatot alkothassák, amely megvédi BL-címét. Talán akkor megtanulja a kocsma Ronaldót gyűlölő népe, hogy hiába állítja: a portugál csak másodlagos meccseken vágja a gólokat. Az igazság az, hogy CR7 rekordszámú gólt szerzett a Bajnokok Ligájában, összesen 103-at, ebből 51-et csoportmeccsen és 52-t az egyenes kieséses szakaszban. Idén Manuel Neuer öt gólt kapott a negyeddöntők során Ronaldótól a Bayern színeiben, míg az Atletico elleni párharcot egy mesterhármassal intézte el már az odavágón.
És akkor ott van még a kispadon minden idők egyik legnagyobb játékosa, Zinedine Zidane. Buffon két embernek köszönheti, hogy csak a BL-cím hiányzik a gyűjteményéből. Saját magának és Zidane-nak. A francia ugyanis elég nagy marha volt ahhoz, hogy lefejelje a 2006-os vb-döntőben Materazzit, és ezzel átengedje a tizenegyespárbajt és a világbajnoki trófeát az olaszoknak. A labdarúgás istene akkor úgy döntött, nem adja meg a vb-duplát Zidane-nak. Most viszont ő lehet az első, aki ismételni tud a BL-ben.
Zidane is mit kapott, amikor múlt szezon közepén átvette a Real Madridot?! Hogy nem is valódi edző, túl nagy lesz a feladat, nem bír majd az egoista sztárokkal. Most meg ott állunk, hogy kicsivel több mint egy év alatt megnyert szinte mindent: Bajnokok Ligáját és spanyol bajnokságot, az UEFA Szuperkupát és a Klubvilágbajnokságot. A Real az a Góliát, amely örök dicsőséget ad azoknak, akik csillagévente legyőzik. Szombat este még nagyobbra nő majd.
Utóirat: És miután nyilván nem tudtam meggyőzni a Ronaldót és miatta a teljes Realt gyűlölőket, leírom, mennyi pénzt keresett CR7 és Zidane a tavalyi döntőt lezáró tizenegyes-párbaj utolsó lövésével. A Spiegel által megszerzett titkos szerződések szerint minden fehérmezes 600 ezer euróval (185 millió forinttal) lett gazdagabb. Az utolsó tizenegyest magára vállaló Ronaldo a szerződésének „változó kifizetések” pontja alatt olvasható rendelkezés szerint 3,68 millió eurót keresett, vagyis egymilliárd forintnál többet. Zidane viszont ennél is előrelátóbb volt. Szerződése szerint nem pusztán másfél millió eurós prémium járt a győzelemért, de a futamidő további részére duplázódott a keresete. A tréner így összesen 13 millió eurót, vagyis négymilliárd forintot nyert egyetlen lövéssel.
Gergely Márton
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.