Szerda este nem csak a budapesti olimpiai álomnak vetett véget Orbán Viktor, hanem az is kiderült: az elmúlt húsz évben a 6,5 milliós Madrid marad a "legkisebb" város, amely a kandidálás utolsó köréig eljut. Thomas Bach NOB-elnök reformjai is elszállhattak Budapesten.
Nem csak Orbán Viktor számára fájó vereség a budapesti olimpiai pályázat visszavonása, hanem Thomas Bach feje is fájhat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság német elnöke a világ legnagyobb sporteseményének reformját ígérte. Bár nem épp így fogalmazott, de azt akarta elérni, hogy ne csak gigavárosok és virtigli diktatúrák legyenek képesek a játékokat megrendezni. Az Agenda 2020 címen futó reformot valószínűleg épp Budapest kilépésvel lehet eltemetni – mielőtt bármit elért volna vele Bach.
Szimbolikus, hogy a program irányadó évében, 2020-ban a Föld legnépesebb városában, a 38 milliós Tokióban tartják az olimpiát. Bach idáig mondhatta, hogy reformja négy évvel később válik majd kézzel foghatóvá, hiszen a tokiói döntést még nagyrészt elődje, a belga Rogge készítette elő. Az idén szeptemberben záruló pályázati ciklus kezdetén jelentkeztek is a Bach által támogatni akart városok. A 2024-es játékok iránt érdeklődő metropoliszok között volt négy olyan aspiráns is, amelynek lakossága az elővárosokkal együtt sem lépte át az ötmilliós határt.
Az Egyesült Államok olimpiai bizottságának nevében eredetileg Boston indult volna, a németek egy belső verseny után Hamburgot jelölték, és versenybe szállt volna Róma is. Valamint ott volt még Budapest. A 2020-as olimpiáért még Madrid volt a legkisebb versengő város a maga 6,5 millió lakosával.
Szerényebb lépték falmászással és hullámlovaglással
Ám a "kicsik" sorra visszaléptek. Több városban is hiányzott a politikai akarat, de leginkább a polgárokat nem tudták meggyőzni arról, hogy az Agenda 2020 után lehet visszafogottabb olimpiákat rendezni. Hogy is lehetne?
A NOB próbált ugyan faragni elvárásaiból, de a rendezvény eszméletlen méretein, alapkoncepcióján nem akart változtatni. A szervezet nem tudja elengedni, hogy minden országot felsorakoztasson, még ha az a sportértéket is csökkenti, és a versenyek számából sem vesz vissza, hogy a lehető legtöbb nemzetnek legyen meg a maga kajak-kenuja (vagyis az a nehezen nézhető, élvezhető sportága, amelyben jó eséllyel válthatja be éremesélyeit).
A NOB közben folyamatos harcot vív az eljelentéktelenedés ellen. A reklámbevételekkel kapcsolatban legfontosabb, amerikai piac érdekei szerint szervezték át a riói olimpia legeladhatóbb versenyszámainak időzítését, ami miatt a magyarok többsége nem láthatta élőben Hosszú Katinka győzelmeit. Közben új sportágakat vezetnek be, hogy a klasszikus számoktól elforduló fiatalokat megtartsák. Tokióban már lesz falmászás, hullámlovaglás és gördeszkázás, valamint karate. Egyre fontosabb a látványos terep, mivel az olimpia lesni próbál az Ausztriából indult energiaital sportfelfogásától. Közben viszont egy sportágat sem vezetnek ki 2020-ig a programból.
Tízmillió fölött kezdődnek az esélyek
Így viszont a legfontosabb paraméterek nem változnak, a sportolói és edzői létszám nem csökken, ahogy a médiaérdeklődés sem. A rendezéshez pazarlóan sok sportlétesítményt kell építeni, hogy a helyszínek közelsége miatt ki tudjon alakulni az olimpiai hangulat. A versenyeket ráadásul bő két hét alatt kell lebonyolítani, így kevés kivételtől eltekintve nem lehet a létesítményeket a játékok alatt különböző sportágak befogadására átalakítani.
Budapest legnagyobb problémája talán nem is a sportlétesítményekkel lett volna, hanem a városba áradó turistákkal. Peking, Rio és Tokió átlag európai polgárnak nehezen elérhető célpont, de még Londonhoz is több pénz és szervezés kell, mint egy Európa közepén fekvő város eléréséhez. Nem csak a sportlétesítmények rohadtak volna rá Budapestre, hanem a tömegek számára épített szálláshelyek és infrastrukturális beruházások is.
| Téli álmok |
| A NOB a téli olimpiákkal sem szerencsésebb az utóbbi időben: a 2022-es helszínt két pályázó közül választotta ki: Peking nyert a kazah Almatival szemben, miközben Osló, Krakkó és Stockholm még a pályázás alatt visszalépett. |
Thomas Bach az idei limai NOB-konresszuson fogja kihirdetni az első olyan döntést a nyári olimpia odaítéléséről, amelynek pályáztatása az ő elnöki reformjai szerint zajlott. A végén két város lesz versenyben, Párizs és Los Angeles – elővárosaival együtt mindkettő 12 millió lakosú település. Amióta Athén megnyerte a rendezés jogát, vagyis 1997 óta Budapest lett volna a legkisebb pályázó, amelyik eljut a NOB-kongresszusáig, a második "legkisebb" a már említett 6,5 milliós Madrid.
A NOB részéről a kétségbe esés jele, hogy felmerült: Limában rögtön kiosztják a 2028-as nyári játékok rendezési jogát is a 2024-re pályázók közül. Érthető lenne, nyilván nem akarnak négy évente égni, amikor a soron következő döntés előtt kiderül: minden emberi léptékű város hátat fordított a sporteseménynek. Az Agenda 2020 megbukott még azelőtt, hogy a valóságban kiderült volna, elbírja-e egy kisebb város is az olimpiát.
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.
