Megszakadt minden kapcsolat a nepáli Kancsendzöngáról lefelé ereszkedő magyar hegymászókkal, akik tegnap bajba kerültek és segítséget kértek – olvasható az expedíció blogján. Egyelőre felhagynak Erőss Zsolt és Kiss Péter keresésével. Az expedíció saját Facebook-oldalán tragédiáról írnak. A két mászó május 19-e óta szabadban tölti az éjszakákat, az újabb éjszaka közeledtével esélyeik szinte a nullával egyenlőek – tudtuk meg az expedíció szóvivőjétől. Egy spanyol hegymászóweboldal arról ír, hogy a Erőss Zsolték meghaltak.
A 2013-as Kancsendzönga Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt – közölte a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat szóvivője. Elképzelhető, hogy Kiss Péter lezuhant, erősítette meg az Index információját a szóvivő. A mászók keresésével egyelőre felhagynak.
"Rossz napra ébredtünk! A tegnapi remények szertefoszlottak. A rádiókapcsolat megszűnt Zsolttal. Tegnap délután három óra óta nem válaszol a hívásra! Petiről tegnap reggel 8 óra óta nem tudok semmit. Zsolt szerint elindult lefelé előtte. De ez egyáltalán nem biztos!" – olvasható a Magyarok a világ nyolcezresein blogján.
A Nepál és India határán álló Himalája-csúcs meghódításáért indított expedíció saját Facebook-oldalán "tragédia" címszóval tették közzé a hírt.
Minden remény odaveszett: két napja nem találják őket, ez azt jelenti, hogy nem élhették túl. Ha mégis, akkor is még egy éjszakát a szabadban kellene tölteniük, a mentőexpedíció tagjai ugyanis a sötétedés miatt visszafordultak – mondta Vincze Szabolcs, az expedíció sajtófőnöke a hvg.hu-nak.
A spanyol Desnivel.com mászóoldalon arról írnak, hogy a két magyar mászó – egy koreai hegymászóval és két sherpával együtt – meghalt. A tábori kapcsolattartók helyi idő szerint délelőtt 11-kor hallottak utoljára Erőss Zsoltról, aki akkor azt mondta, szem elől vesztette Kiss Pétert.
Mint arról beszámoltunk: kedden a 8586 méteres csúcsról való ereszkedés közben rádión segítséget kért Erőss Zsolt és Kiss Péter, mert annyira legyengültek, hogy egyedül képtelenek voltak leereszkedni. A két mászó május 19-e óta szabadban tölti az éjszakákat, nem jutottak vissza a 4-es táborba.
A blogon most azt írják: mindkét mászóval megszakadt a rádiókapcsolat. A négyes tábor és környékének átvizsgálása után sincs nyomuk. A táborban maradt magyar csapat még egy kísérletet tett Erőss Zsolték megtalálására koreai mászók és sherpák segítségével, de a környék és a táborok átvizsgálása eredménytelen maradt szerdán.
Klein Dávid hegymászó szerint egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy ne élnének, mivel Erőss Zsolt utolsó rádiós bejelentkezésében azt mondta, 8100 méteren aludt pár órát és pihentebben indult lefelé. Szerinte korai lenne tragédiára következtetni abból, hogy még nem érték el a 7600 méteren található tábort, és a rádiójuk sem működik. Utóbbi ugyanis akár le is merülhetett. „Nagyon korai rosszra gondolni, ez olyan, mintha a kamasz fiú tíz órára ígérte volna magát, de fél 11-kor még nincs otthon. Azt persze nem tagadom, rendkívül nehéz helyzet alakult ki odafent” – mondta Klein Dávid a hvg.hu-nak, hozzátéve, reménykednünk kell, mert egy nagyon erős fiatal és egy nagyon tapasztalt, erős és makacs hegymászóról van szó.
"A hangján is éreztem, hogy komoly a baj" – az eltűnés krónikája
Az expedíció blogján kedden közzétett bejegyzésben az egyik, táborban maradt mászó összefoglalja az elmúlt nap eseményeit. Mint írja: hétfő este 6 körül jelzett Erőss Zsolt, hogy elérték a csúcsot, és rögtön megkezdik a leereszkedést, mert nagyon hideg van. Akkor még mindenki jól volt, bár elfáradtak a szokásosnál hosszabb úton – a magyar csapat ugyanis alacsonyabbról indította a csúcstámadást. Hatan kezdék el az ereszkedést: a magyar mászók, valamint Oscar, a spanyol hegymászó, Mario, az olasz és két sherpa.
Mászótársuk rádión arra kérte őket, feltétlenül jelezzenek, ha elérték a négyes tábort. A következő bejelentkezés azonban este 8-kor már arról szólt, hogy Erőss Zsolt nagyon legyengült, nem tud tovább menni. Kiss Péter 60-100 méterrel előtte mászott, Erőss elvesztette őt szem elől. "Ennél jobban régen lepődtem meg, hiszen semmi jele nem volt a hirtelen erővesztésnek. Úgy tűnt, nálam csak Zsolt lepődött meg jobban. A hangján is éreztem, hogy komoly a baj!" – írták a blogon.
Erőss Zsolt így töltötte az éjszakát, 8300 méteres magasságban, mínusz 30 fokban. Félóránként beszélt rádión magyar mászótársával. Hajnalban már azt mondta: kicsit összeszedte magát, és elindul lefelé. Egy órával később Erőss Zsolt újra összekerült Kiss Péterrel, aki rádión azt mondta: Zsolt egy kicsit rossz bőrben van, de folytatják az útjukat lefelé.
A háttérben dolgozó magyarok az első rossz hírre elkezdték szervezni a mentést, de alig volt elérhető ember a környéken. Ráadásul két másik baleset miatt három helyen kellett beavatkozniuk a mentőknek.
Közben Kiss Péter eltűnt a látcsövek képéről, amire Erőss Zsolt sem tudott magyarázatot adni, mert a beszéd is nagyon nehezére esett. A fiatalabbik mászó eltűnésére az Index spanyol expedíciótól származó információja szerint az adhat magyarázatot, hogy Kiss Péter lezuhant. Ezt az expedíció szóvivője is elképzelhetőnek tartja.
Erőss egészen 8100 méterig ereszkedett egyedül. Ott megint elaludt. Három órával később, már pihentebben és érthetően beszélve újra bejelentkezett azzal, hogy elindult a négyes táborba. Azóta nem hallottak róla.
Sikeres csúcstámadás, rossz előjelek
A sikeres csúcstámadás óta több katasztrófa is történt a Kancsendzöngán: egy nagy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben életét vesztette, két serpa megsérült, és a lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát.
A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül.
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A "nyolcezresek" közül immár csak az Annapurna és a K2 van hátra.
| A gyilkos hegy |
Nem a Himalája legveszélyesebb hegye, de már számos hegymászó életét követelte a Kancsendzönga, amit Erőss Zsolt és Kiss Péter megmászott. Tragédiával zárult már az első nyugati expedíció is, amely ide indult: egy lavina maga alá temette a nemzetközi hegymászócsoport mind a négy tagját. A csúcson rendkívül gyakoriak a lavinák és földcsuszamlások, ráadásul a hegy tetejére csak egy szinte függőleges hegyoldalon keresztül lehet feljutni. A hegynek a helyiek hiedelemvilágában is rossz híre van, a legenda szerint a Kancsendzöngát egy démon őrzi, az egyik völgyében pedig az örök élet forrása található. A hegymászók körében hagyománynak számít, hogy a helyiek által szentként tisztelt csúcsra nem lépnek rá, csak néhány méterre megközelítik. Az első, tragikus sorsú expedíció után többen próbálkoztak a csúcs meghódításával, de a többségük a mostoha körülmények miatt kénytelen volt visszafordulni. A hegyet végül 1955-ben hódította meg egy brit expedíció, bár magára a csúcsra ők sem léptek. A Kancsendzönga megmászása azóta több hegymászónak is az életébe került. 1986-ban itt vesztette életét Andrzrej Czok lengyel hegymászó, aki elsőként mászta meg télen a Daulagirit, a Himalája egyik legnehezebben megközelíthető hegycsúcsát. Halálát tüdőödéma okozta a felfelé vezető úton. Itt halt meg 1992-ben Wanda Rutkiewicz, az egyik leghíresebb női hegymászó is. Ő volt például az első nő, aki feljutott a világ legveszélyesebb hegycsúcsának tartott K2-re. Végzetes útja előtt eldöntötte, hogy megmássza az összes, 8000 méternél magasabb hegycsúcsot, ezek közül az utolsó a Kancsendzönga volt. A mai napig nem tudni, felért-e valaha a csúcsra, nem sokkal annak elérése előtt megszakadt vele minden kommunikáció, holttestét pedig nem találták meg. |
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
