Ahogy az 53 éves Martin Brundle (egykori F1-es pilóta) ott toportgott a boxutca kijáratánál a szezon első szabadezdése előtti másodpercekben a BBC kamerája előtt, és láthatóan izgatottan várta, hogy végre zöld jelzést kapjon a másfél hónapja egyre jobban felspanolt Forma-1-es mezőny, az egész száguldó cirkusz adrenalinpumpáló hatását látni lehetett.
Brundlere ma már kevesen emlékeznek úgy, mint aki 1984-ben azzal hívta fel magára a figylemet, hogy rendre elverte Sennát, illetve, hogy ő volt az a lúzer, aki nem elég, hogy a 9. futamon, Dallasban eltörte a bokáját, de akinek az eredményeit a Tyrell versenygépek szabálytalansága miatt teljes szezonra törölték. Sokan inkább csak a kedélyes sportriportert látják benne, akinek leginkább a kiállása és az orgánuma kiváló. Pedig a soha, még csak futamot sem nyerő Brundle (aki azért nyert Le Mans24-et!) igazi szaktekintély. És ha azt mondja, hogy ilyen még nem volt, amilyen most lesz, akkor azt mindenki különösebb töprengés nélkül elhiheti. Márpedig ezt mondta.
Mindenki minden és mindenki ellen
Melbourne-ben ma hajnalban megtartották az első két szabadedzést. Esett egy kicsit az eső. Az első tréninget - a tesztidőszakban mutatott láthatatlanságát idézve - Button nyerte. A másodikat viszont éppen fordított amplitudóval, a felszáradó pályára közepes keménységű szárazpályás gumival kimerészkedő (és az igyekezetnek köszönhetően egy-egy kanyarban a keresztbe csúszások mellé az asztfalthoz csapódó első légterelőnek hála: szikraesőben) Schumacher.
A valójában a holnapi időmérő edzésre felkészülő csapatok azonban nem csak az időre hajtottak, mondhatni: mindenki mindenki ellen beindult. Raikkonen például alig körözött (mert a kormányszervójával megint nem volt elégedett), de azért kitaposott a Lotusból elsőre egy 9. időt. Talán csak azért, hogy a csapattárs Grosjean (16.) érezze a törődést azok után, hogy egész héten sajtónyilatkoztokban barátkozott a gondolattal: akár a finn vetélytársa is lehet. Aztán a Lotus a francia autóját a második etapra már a mezőny legnagyobb sebességűvé alakította át. Ám mivel Raikkonen probémáját voltaképpen nem is orvosolták, ez önmagávan azért mégsem tekinthető revansnak.
Az eddig leginkább titkolt erőállapotú csapatok közül láthatóan a Mercedes érzi magát igazán elemében Ausztráliában. Igaz, a Schumacher- Rosberg párosból a 3. és1., illetve az 3. és 10. időket elnézve egyértlemű, hogy a világbajnok jár közelebb a kellő versenytempóhoz. De autózgattak egyet a Red Bullok is, Webber az 5. és 11., Vettel a 11. és 10. időket írta a stopperekbe. Alonso (16. és 4. idő) viszont ismét tépni kezdte Massa (17. és 7. idő) önétékelését. De azt még mindig nem látni tisztán, hogy a topcsapatok egymáshoz képest akkor hol is állnak.
Ha eső lesz, buli lesz
Ha a maihoz hasonlóan a vasárnapi futamon is lesz eső, akkor még a holnap hajnalban kialakuló rajtrácsból sem érdemes semmilyen következtetést levonni. Mármint, hogy azon kívül, hogy ma, az előjáték főpróbáján mindenből egy kicsit több volt már a pályán (és a levegőben), mint amit korábban a teszteken tapasztaltni lehetett. Ennek a legékesebb bizonyítéka Kobayashi "majdnem becsapódása" a második szabadedzés végén.
A japán a célegyenesre forulva bemutatta, milyen a 2012-es kacsacsőrű Sauberrel az igazán nagy lóbálás. Miután a versenyautója bal hátuljával egy picit kijjebb fordult a kelleténél, és az ebből adódó apró megcsúszást full gázon állva, a másik irányba rántott kormánnyal kívánta korrigálni, hintába ültette a járgányt. Az egyre nagyobbnak és nyilvánvalóbbnak látszó bajtól (jelesül, hogy Kobayashi végül a palánknak csapódva fejezi be a napot) aztán az mentette meg a Saubert, hogy a kipördülésből hosszan levezetett piruettre az aszfaltcsík közepén került sor.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
