Múlt héten az állami- és sportvezetés közösen úgy döntött, hogy 2017-ben a nem olimpiai sportok világjátékának megrendezését támogatja az atlétikai-vb-vel szemben. Milyen szakmai és pénzügyi háttere van a döntésnek? A hvg.hu Czene Attilát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkárát és Gyulai Miklóst, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét kérdezte.
Mint köztudott, az atlétika a mai napig az olimpia egyik kirakatszáma, és egy világbajnokság megrendezése óriási presztízst jelent a rendező országnak, városnak. Bár a Budapesti Olimpiáért Mozgalom a korai lendület után egy ideje nem hallat magáról, évekig terítéken tartotta az Orbán Viktor kormányfőnek is oly kedves budapesti olimpiai rendezés tervét. Márpedig egy atlétikai-vb - amelynek televíziós nézettségét csak maga az olimpia és a foci-vb előzi meg - nyilván komolyabb referenciának számít, mint a Világjátékok, amely éppen az olimpián nem szereplő sportágak legnagyobb nemzetközi versenye. Csakhogy a kormány nem adott garanciát az atlétikai vb megrendezéséhez, így a magyar szövetség visszalépett a kandidálástól. Ennek ellenére a szakszövetség látszólag egyáltalán nem csalódott.
„Korrekt, szinte baráti megbeszélésen alapuló döntés volt, mi pedig elfogadtuk, semmi csalódottság nincsen bennünk” - mondta a hvg.hu-nak Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke. A Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) már valóban régebb óta dédelgeti a Világjátékok megrendezésének álmát, mint a Magyar Atlétikai Szövetség a világbajnokságét.
„Az állam már korábban elkötelezte magát a 2017-es Világjátékok megrendezése mellett, és annak pályázatában volt egy olyan feltétel, hogy abban az évben a kandidáló városnak már nem lehet más nagy sporteseményt rendeznie” - tette hozzá Gyulai. Tehát még akkor sem lehetett volna megrendezni az atlétikai vb-t Budapesten, ha a magyar államnak lett volna pénze mindkét esemény támogatására. Mint ahogy egyébként nem volt, és ezt az indoklásban is jelezte.
A MASZ aktivitását jól jelzi, hogy rendezett már csapat Európa-bajnokságot, jövőre mezei Európa-bajnokság lesz Szentendrén, és egy fedett pályás Eb is a tervek között szerepel. „Nyilván, egy ilyen programsorozat csúcspontja az évtized végén rendezett világbajnokság lehetne, amelyre 2009-es megválasztásom után két időpont kínálkozott: 2017 és 2019. Gyakorlatilag nem sok esélyünk volt az előbbire, mégis neveztünk, mert egyrészt nem veszítünk semmit, másrészt a nemzetközi szövetség és a külvilág felé jelezni kell a szándékot.”
Gyulai szerint a magyar sportvezetés a döntés ellenére végig nagyon együttműködő volt, és rögtön a tárgyalások elején jelezték, hogy 2017-re már a Világjátékokra is van pályázati szándék, és az élvez elsőbbséget. Viszont azt is hozzátették, hogy a 2019-re szervezésre teljesen nyitottak, arra pedig már lényegesen jobb esélyekkel pályázhatunk. „Korábban a 2005-ös vb-re pályáztunk, és akkor nem sokkal maradtunk le Helsinki mögött - mondta lapunknak az elnök. - Most újra be szeretnénk kerülni a vérkeringésbe, ezért 2019-re is pályázni fogunk. A Budapest Olimpiai Központ tervei között szerepel egy tízezres atlétikai stadion felhúzása, ami bővíthető lenne 30-40 ezresre. Ha ez megépül, reális esélyeink lesznek a rendezésre”.
És mit gondol a magyar állami sportvezetés?
„Az első Orbán-kormány alatt az esetleges pályázattal kapcsolatos előkészületeket, illetve az azzal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket a kormányváltást követően, a 2004-es deregulációs program keretében visszavonták. A 2002 és 2010 közötti stagnálás, és az azóta bekövetkezett pénzügyi-gazdasági világválság miatt jelenleg nincs realitása annak, hogy Magyarország belátható időn belül olimpiát rendezzen” - közölte a hvg.hu-val Czene Attila sportért felelős államtitkár.
Az államtitkár természetesnek tartja, hogy egy évvel a londoni nyári játékok előtt itthon és a világon is az olimpiai sportágakra terelődik a figyelem. Hangsúlyozta viszont, hogy az állami sportvezetés az olimpiai évek közötti időszakok kínálta lehetőségekkel is élni kíván - a hazai sportélet erőteljesebb aktivizálása érdekében. A magyar sportba ugyanis természetesen nem csak az olimpiai sportágak tartoznak bele.
„Amikor a Nemzeti Sportszövetség jelezte, hogy szeretné megpályázni a 2017-es Világjátékok megszervezését, számos szempontot kellett mérlegelnünk - tette hozzá Czene. - A Világjátékok valóban a nem olimpiai sportágakat sorakoztatja fel, viszont 180 versenyt kell megrendezni, így ez a feladat igen komoly emberi erőforrásokat is igényel, jelentős kihívást jelent. Egy sikeres pályázat pedig szinte lökésszerű előrelépést hozhat a nem olimpiai sportágak hazai fejlesztésében, népszerűsítésében.”
Az államtitkár szerint a döntésnél az is fontos szempont volt, hogy az NSSZ rögtön jelezte, az esemény megrendezése nem igényelne új sportlétesítményeket, ami jelen gazdasági helyzetben fontos körülmény. „Az atlétikai-vb megpályázásához nélkülözhetetlen lett volna egy minimum 30 ezer fő befogadására alkalmas stadion. Ilyen létesítménnyel jelenleg nem rendelkezünk, és egy több mint 10 milliárdos beruházással felépíthető, kizárólag az atlétikai sportágak igényét kielégítő épületegyüttes későbbi hasznosítása, fenntarthatósága sem garantálható jelenlegi lehetőségeink tükrében.”
A magyar létesítmények állapotáról egyébként a nemrégiben hazánkba látogató Ron Froehlich, a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) elnöke és Joachim Gossow, a szervezet ügyvezető igazgatója is tájékozódott.
„A 2017-es Világjátékok pályázatának határideje szorosabb volt, mint a 2017-es atlétikai világbajnokságé, így a pályázáshoz nélkülözhetetlen kormánygaranciára is hamarabb volt szükség, mint pl. az atlétikai vb, vagy mondjuk a 2017-es úszó-vb megrendezéséhez igényelt állami garancia. Az is egyértelmű volt, hogy az atlétikai vb elnyeréséhez igen komoly ellenfelekkel kellene megküzdeni, hiszen kandidáló félként ott van London, Barcelona és Doha.”
Czene Attila hangsúlyozta: a lefolytatott számos egyeztetés alapján összességében az atlétikai vb megrendezése jelentett volna komolyabb anyagi megterhelést Magyarországnak. Ha a kérdést egy későbbi olimpiai rendezés tükrében vizsgáljuk, a szakmai szempontok szerinte akkor is a Világjátékok oldalára billentik a mérleg nyelvét. Az esemény programjában ugyanis 32 hivatalos, plusz 5-6 meghívott sportág szerepel, amely több különböző versenyhelyszínt jelent. Az AGFIS Világjátékoknál a dél-afrikai és a lengyel pályázat mellett Budapest és Gödöllő együttesen, valós esélyekkel pályázhat.”
„A négyévente megrendezendő sportesemény általában 100-150 ország és 3500 versenyző részvételével zajlik. Országunk sportéletének fejlesztése szempontjából rendkívül fontos, hogy az úgynevezett egysportágas világbajnokságoknál lényegesen több sportággal és helyszínnel zajló világesemény megrendezése kapcsán is bizonyítsunk. Hiszen ennek sikeres megszervezése nagy lépést jelenthet egy későbbi, még nagyobb résztvevői létszámot és helyszínt magában foglaló olimpia rendezéséhez” - fogalmazott optimistán Czene.
Vincze Szabolcs
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
