2011. június. 20. 12:48 MTI Utolsó frissítés: 2011. június. 20. 13:33 Sport

Meghalt a legidősebb magyar olimpikon

Százhárom éves korában vasárnap elhunyt a legidősebb magyar olimpikon, Kende Rezső - tájékoztatott a Magyar Olimpiai Bizottság hétfőn.

Kende Rezső 1908. december 31-én született Rákospalotán. Gimnáziumi diákként ismerkedett meg a tornasporttal, s érettségi után Újpesten folytatta a versenyzést. 1927-ben meghívták a válogatott keretbe, ahol kiharcolta az olimpiai szereplés jogát. Amszterdamban, az 1928-as nyári játékokon csapatban a tizedik lett, egyéniben pedig legjobb eredményét korláton érte el - a 33. helyig jutott.

Az 1930-as luxemburgi világbajnokságon csapatban 4., egyéniben a 27. helyen végzett. A vb után a növekvő munkahelyi elfoglaltságai, a sorkatonai szolgálata és a jogi egyetemi tanulmányai miatt befejezte élsportolói pályafutását, de kisebb versenyeken továbbra is indult, később a Postás SE tornaszakosztályának elnöki tisztét látta el. 1940-től 2000-ig versenybíróként is tevékenykedett.

Három évvel ezelőtt, századik születésnapján Schmitt Páltól, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnökétől vehette át a 2008-as pekingi csapat címeres melegítőjét. Amikor Schmitt Pál - a jelenlegi köztársasági elnök - a következő, londoni olimpiáról kérdezte, azzal válaszolt, hogy az bizony messze van, de az angol fővárosban élő egyik fia bizonyára kimegy majd a versenyekre, és szurkol a magyar olimpikonoknak.

A legidősebb magyar olimpikon büszke volt arra, hogy néhány évvel ezelőtt tagja lett a Halhatatlanok Klubjának, vagyis a Legjobb Magyar Sportolók Egyesületének. A beiktatás alkalmával két ötkarikás aranyérmes tornász, Keleti Ágnes és Magyar Zoltán is köszöntötte. Utolsó éveiben a Máriaremetei úton, az idősek otthonában élt, ott látogatta rendszeresen négy gyermeke, tizenkét unokája és négy dédunokája.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?