Nem egy pénzintézmény csak az időben érkező állami mentőövnek köszönhetően működik még ma is. Jogosan merül fel a kérdés tehát, hogy költhetik-e ezek a vállalatok az adófizetők pénzét sportvállalatok támogatására, s ha nem, pótolható-e a helyükön keletkező űr a szponzorációban.

Nem cimborál tovább az ördögökkel az AIG

Az elmúlt néhány hónapban nem egy globális pénzügyi szolgáltató jelentette be, hogy kihátrál az általa korábban jelentős összeggel támogatott sportszervezet mögül. Az első fecske a világ korábbi legnagyobb biztosítója, a Manchester United elsőszámú szponzorának számító, amerikai American International Group (AIG) biztosítótársaság volt. A vállalat novemberben még arról számolt be, hogy kitart az idén öt kupára pályázó angol csapat mellett, s meghosszabbítják élő szerződésüket, miután azonban 2008 utolsó negyedévében a cég az Egyesült Államok vállalati történetének legnagyobb veszteségéről számolt be (3 hónap alatt 61,7 milliárd dollárt buktak) revideálták korábbi álláspontjukat.

Az AIG januárban közölte, hogy nem újítja meg a 2009/2010-es idény végén lejáró szerződését a vörös ördögökkel, ekkor egyébként már 150 milliárd dollárnyi állami segítséget kapott a csoport (amit azóta újabb 30 milliárddal növeltek). Más kérdés, hogy a Manchester nem maradt sokáig mezszponzor nélkül: már egy nappal később közölték, hogy megvan az új főtámogató. Az MU-t a Saudi Telecom (ST) távközlési cég karolta fel, ráadásul a klub a korábbnál is jobb kondíciókkal írta alá új szerződését: míg az AIG-tól évente „csak” 21 millió eurót kaptak, az ST öt esztendőre 133,5 millió eurót (azaz idényenként 26,5 milliót) ad.

Száguldanak a cirkuszból

Jóval nagyobb gondot okozhat a pénzügyi szektor problémája a Forma-1-ben, ahol számos csapatnak is akad bank, vagy biztosító a legnagyobb szponzorai között. Február végén néhány napon belül két, éves szinten több tíz millió dollárt a sportba ölő társaság is jelezte távozási szándékát: a Royal Bank of Scotland (RBS) 2010 végén a Williams istállótól, míg az ING a mostani idényt követően a Renault-tól és több – köztük a magyar – nagydíjtól vesz búcsút. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a holland csoport nem vonul ki teljesen a sportból, a török futam névszponzora marad.

A Forma-1-es távozók esetében is két olyan társaságról van szó, amelyek komoly állami segítséget kaptak hazájukban az elmúlt hónapokban. Az RBS-ben – amely egyébként a 2008-as esztendőt 24 milliárd fontos veszteséggel zárta – már több ízben tőkét emelt a brit kormányzat, s a kabinet emellett 325 milliárd fontnyi kockázatos eszközre is garanciát vállalt, aminek eredményeként a banknak már 75 százaléka van állami tulajdonban, míg az ING még októberben kapott 10 milliárd eurós tőkeinjekciót. Nem véletlen tehát, hogy mindkét cég jobban meggondolja, hogy mire költsön, s így már nem fér bele az ING esetében a nagyságrendileg 60, az RBS-nél pedig a mintegy 30 millió dolláros éves szponzoráció.

Feltörekvő szponzorok

Bár az F1-es csapatoknak komoly érvágás a pénzügyi szektor elvesztése, minden bizonnyal számukra sem okoz majd nehézséget a kieső szponzorok pótlása. A Renault állítólag már az ING bejelentését követő napokban Indiában tárgyalt egy helyi céggel a lehetséges együttműködésről. Könnyen elképzelhető, hogy a franciák kiszemeltje az a Tata, amely igazi vándormadárnak számít a száguldó cirkuszban – támogatták már a korábbi Jordant és a Williamst, most pedig a Ferrarit szponzorálják.

Érdekesség, hogy a Renault ugyanúgy egy feltörekvő országból próbálja pótolni kieső szponzorát, mint ahogy tette ezt az MU. Ezért gondolják azt szakértők, hogy a pénzügyi válságban a sportszponzori piacot a fejlődő országok vállalatai védhetik meg a komoly visszaeséstől. Elképzelhető, hogy a támogatások kevésbé dinamikusan fognak bővülni, mint az elmúlt években, sőt az sem lehetetlen, hogy a pénzügyi szektorbeli szponzorukat elvesztő sportvállalatok kedvezőtlenebb szerződéseket lesznek kénytelenek kötni, az azonban szinte kizárt, hogy ne tudják pótolni a távozó támogatókat, hála az egyre aktívabb indiai, kínai, vagy éppen arab világból érkező vállalatoknak.

Jandó Zoltán