A harmadik napon is túljutott Barcelonában a Forma-1 versenyszezonra közös teszttel készülő cirkuszi szekértábora. Ma már az is többször előfordult, hogy pilóták - teszt ide vagy oda - egymásra találtak a pályán.
A Forma-1 lényege nem pusztán a tized-, századmásodpercek ellen vívott harc, hanem az előzés. Az, hogy a világ legdrágább szériájában a világ legjobb pilótái magukat és egymást alig kímélve, valóban versenyeznek. Ezért tilos (elvileg) a csapatutasítás, és ezért van az is, hogy a Ferrari Schumacher-Barrichello érájából elsőként az a bizonyos 2002-es osztrák verseny ugrik be elsőként, s hogy Jean Todt (az akkori csapatfőnök) még 2010-ben is azt a bizonyos csapatutasítását magyarázta.
Ami a jelent illeti: a tegnapi nap vélhetően legfontosabb lefotózott momentuma lehetett az, amikor "Vettel leelőzte Hamiltont". Persze, teszt lévén, semmiféle véresen komoly előzés nem volt, csak a Red Bull a McLaren elé került, de ez már másodlagos. A versenyzés, az előzés, az a fontos. Ma Maldonado-Massa párharc volt a felvillanyozó szerepkörben.
És hát voltak reszelékek is, amiket a múlt nagy bajnokai és versenyzői szórnak a médiának. Ahogy közeledik a szezon, úgy gyűlnek és sűrűsödnek a napi hírnek látszó nemhírek is a Forma-1 körül. Hogy Keke Rosberg azt mondta (hogy a Lotus nagyon nagy katyvaszban van), hogy Alan Jones meg azt, (hogy nem is csúnyák ezek az autók), és Alain Prost pedig - miközben Oroszországban jégrallizik, és már vagy 15 éve nem figyeli a F1 napi dolgait - szóval a négyszeres világbajnok meg azt (hogy Vettelt az idén sem fogják megszorongatni, és hogy a szabályváltozások pedig csak a bikák elsőségét biztosítják).
A szezonkezdetig már csak Villeneuve és Montoya odamondásai hiányoznak. Vagy, hogy csak a világbajnokok beszéljenek, a kolumbiai helyett szóljon be inkább Hill. Megrágni vagy mosolyogni azon is lehet.
Pedig egy valóban fontos ember is visszatért a mezőnybe, és neki a munkája, a meglátásai és a véleménye valóban fontos lehet. Mert ha Alex Wurz nem is volt Forma 1-es világbajnok, és a legjobb versenyzők felsorolásában is jó sokáig listázni kéne a névsort, hogy felbukkanjon, de az, hogy a Williamsnél hadrendbe állt, nem csak jelzés értékű. Az osztrák pilóta de la Rosa és Panis mellett az utóbbi húsz év legjobb tesztpilótájának számított. Akkor, amikor még - a teszttilalmak előtt - ennek tényleg volt értelme.
Ma is nagyjából az történt, mint tegnap és tegnap előtt, csak más pilótákkal. Volt pár piros zászló (Kobajasi, Massa, Webber), a legaktívabb versenyző (ezúttal Schumacher) ma is jóval több mint 100 kört tekert bele a kilométerórájába (egészen pontosan 127-et), és továbbra sem a nagyágyúk csatája zajlik a leggyorsabb körökért. Az utóbbi napok eredményeihez képest talán csak az érdekes, hogy a mai leggyorsabb, a 106 körig jutó Maldonadóhoz (Williams; 1:22,391) csak egy pilóta jutott egy másodpercen belülre - Schumacher (Mercedes; +0,993). A további sorrendet Kobayashi (Sauber), Button (McLaren), Vergne (Toro Rosso) és Webber (Red Bull) jelentette.
A tegnapi naphoz hasonlóan, ma is Petrov (Caterham) volt a nap lúzere, mert bár a lágy gumikon is ment, megint kapott négy másodpercet az elsőtől. Igaz, ma legalább 70 kört tesztelni tudott, és egy rövid ideig 1:22-s idő is virított a neve mellett. De aztán gyorsan kiderült, hogy valamelyik eszköz mondott csütörtököt. Mert a jó eredményt az orosznak sem lehet csak úgy megvennie. Nem úgy, mint Trulli pilótaülését.
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.
