Nagyjából féltávnál jár az európai klubszezon a legnagyobb futballbajnokságokban. Van, ahol már most kétszereplős a verseny a bajnoki címért, és van, ahol nehéz elhinni, hogy így marad, ahogy most áll. Körkép.
Anglia – Sir Alex harciasan rágyújtott egy újabb rágógumira, miután a csapata a második után az első számú angliai kupából is kizúgott, így az „ahol idén leégtünk” tablóra a BL és a Liga Kupa mellé az FA Kupa matricáját is kiragaszthatja. Marad a bajnokság, aminek a megnyerése tényleg berakná a spájzba a szégyentablót, kérdés, mire lesz elég a hátralévő nem kevés forduló. A 3 pont hátrány nem sok a Cityvel szemben, és a MU biztosan többet szagolta ki-ki meccsek puskaporát, mint a futballplázába tömött bukszával bevásárolni érkező gazdag szomszéd, aki hiába vinne mindent, ami csillog, már többször is orrára nyomták a fotocellát. A Bajnokok Ligájából kéz a kézben estek ki az Ördögökkel, a Liverpool mindkettejüket kitessékelte egy-egy hazai sorozatból, és még vezérbikáik is szinkronban produkáltak teljesen eszement dolgokat: Balotelli és Rooney kő-papír-ollóban tudnák csak lejátszani a meccset a szellemi vezér szerepéért. Hátrafelé egyik brigádnak sem kell néznie, az üldözők idén vaktölténnyel lőnek. (1. Manchester City 54 pont, 2. Manchester United 51., 3. Tottenham 46.)
Németország – Nyomja padlóig, mégse tud elszakadni a bajor sörszállító a többitől. Pedig a szezon elején úgy tűnt, rendet vágott az úton a Bayern München, és az ellenfelek olyan katonás rendben sorakoznak fel díszkíséretnek, mint a sörösdobozok a nyolcvanas években a nappali-polcokon. Aztán lassacskán kezdett szétcsúszni a rend, Gomez ugyan még bebotlik pár gólt, és valaki látta már azt az illetőt, aki beszélt azzal az emberrel, aki hallotta, hogy Robben képes öt meccset egészségesen végigjátszani – de közben a Dortmund kitette az indexet és folyamatosan dudál meg villog a tükörben. És mögötte egy lomha, de masszív kamion „Gelsenkirchen” felirattal a platóján, meg egy ismeretlen márkájú zöld-fekete terepjáró, ami egy hete húzta meg istenesen a müncheni monstrum oldalát. Nagyobb a tolongás elöl, mint az Oktoberfesten, a bajorok szeretnék, ha Ribery kimosolyogna a hátsó szélvédőn és az üldözők rémülten fordulnának az árokba. (1. Bayern 40 pont, 2. Dortmund 40., 3. Schalke 40., 4. Mönchengladbach 39.)
Olaszország – Az Öreg Hölgy ráncfelvarrása a várakozásokhoz képest egész jól sikerült: világszépe választáson nem nagyon indulhatna, de a szalonban sustorgó, őt gúnyos ajakbiggyesztéssel lenézegető társasági dámákat egyelőre visszaküldi a legyezők mögé. A Juventus semmi olyat nem mutat, amitől hajdani világnagysága jutna eszébe róla bárkinek, ellenben masszív, mint az elmúlt évek bírósági dossziéi, és egyelőre legyőzhetetlen. Conte a szív és taktika párosítást, úgy tűnik, megfelelően használja: ami elvont, azt értelmezi és felhevíti, ami konkrét, azt megköveteli – fordítva is láttuk már Itáliában, de az szurkolás, nem edzői munka. Ugyanakkor a milánói nagyasszonyok még most sem hiszik el, hogy a végén nem ők lesznek az est fénypontjai. A Milan simán lehet is, mert dekoratívabb és csillogóbb a ruhája – ám nem becsülheti le a torinói riválist, mert az, ellentétben vele, még egyszer sem esett arcra saját ruhája szegélyében. (1. Juventus 44 pont, 2. Milan 43, 3. Udinese 38.)
Spanyolország – A komplett liga találgatja, vajon az uralkodó tényleg kiterült, vagy csak visszavonult kicsit gyengélkedni. Őfelsége ad a harci büszkeségre: amikor túl heves a kihívó, arcába hajít egy aranyozott péklapátot – de amilyen pofátlanul kitartó a trónkövetelő (egykori király), még a végén ugrik a korona. A Real Madrid nem tanulta meg Mourinhóval sem, hogyan kell legyőzni a Barcát, ellenben Mourinho tudja, hogyan kell bajnokságot nyerni: ha a Barca ellen nem megy, ott a többi 18 statiszta (tényleg azok), akikkel fel kell törölni a trónig vezető lépcsőket. Az ambíció bejönni látszik, mert a Guardiola-álombrigád mintha kissé fásult lenne, és különben is, van fontosabb dolga, a címvédés a BL-ben. Hogy aztán a szunyókálás után képes lesz-e a bajnokságban is felhorgadni és a fehér mezesek képére vágni a trónterem ajtaját – most már nem csak rajta múlik. Ha a Madrid az igen sűrű áprilisi hadjáratában is képes lesz mindig győzni, akkor megérdemli a koronát. 7 pontos előnyt utoljára éppen ők adtak le a spanyol ligában (2005-ben), igaz, akkor sem a Barca javára. Lesz itt még izgalom kettejük harcában – a bajnokság többi csapata meg közben nyafoghat a jogdíjak miatt. (1. Real Madrid 52 pont, 2. Barcelona 45.)
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
