2013. december. 16. 21:24 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 16. 21:24 Shake

Gabonafélékkel háziasíthatták a macskákat

Több mint ötezer éve él a házimacska az ember mellett - állapította meg egy kutatás. Az ősmacskát gabonafélékkel, főként kölessel édesgethették magukhoz az emberek.

Több mint ötezer éve él a macska az ember mellett, a ragadozó ugyanis hasznos volt, mert távol tartotta rágcsálókat a gabonától - feltételezik kínai kutatók. A macska nem tűri a lopást, valószínűleg ezért lett az embernek ilyen kedves háziállata. A leletek szerint Kínában már több mint öt évezrede tartja távol a terméstől a patkányokat és egereket - írják a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

Kínai állatcsont-maradványok tanúsága szerint a hajdani földművesek szoros közelségben éltek macskáikkal. Valószínű, hogy gabonafélékkel etették, és ezzel háziasították őket.

A macska az ember egyik legkedvesebb háziállata: ma a világon több mint félmilliárd él belőlük - emlékeztetett tanulmányában a pekingi kínai tudományos akadémia Jaovu Hu vezette kutatócsoportja.

Egyiptomi festmények arról árulkodnak, hogy az ember már legalább négyezer éve tart házimacskát. Cipruson olyan vadmacska maradványaira bukkantak, melyet emberrel együtt temettek el mintegy 9500 éve. 

Arról azonban keveset tudnak a kutatók, hogyan háziasította az ember a szabadságszerető vadmacskát.

Jaovu Hu és kollégái legalább két macska nyolc csontleletét vizsgálták meg. A maradványokat a közép-kínai Sanhszi tartomány Csüanhucun falujában tárták fel. Radiokarbonos kormeghatározásuk - a 14-es szénizotóp kimutatása - szerint az állatok mintegy 5300 évvel ezelőtt éltek, feltehetően ebben az időszakban háziasíthatta az ember a vadmacskát.

Méretük összehasonlításából az derült ki, hogy a vizsgált állatok nagyobbak voltak, mint a mai európai házimacskák, ám kisebbek, mint az európai vadmacskák. Végül a két macska, illetve más állatok és egy ember csontjaiban lévő kollagén nevű anyag szén- és nitrogénizotópjait elemezték, hogy a korabeli táplálkozásukra következtessenek.

Az eredmények szerint vizsgált a emberek, rágcsálók és macskák sok növényi táplálékot ettek, főleg az akkoriban termesztett, malomban őrölt kölest fogyasztották. A macskák egyike már egyáltalán nem járt vadászni, hanem az ember etette - erre következtettek a kutatók abból, hogy eleségének igen nagy része volt növényi eredetű.

Egyik macska magas kort ért meg, ez pedig arra utal, hogy az állatnak jó sora lehetett az ember közelében.

A kutatók feltételezik, az ember hajdan azért tartott macskát, hogy távol tartsa a rágcsálókat, melyeket a gabona termesztésével és tárolásával csalogatott magához. Erre utal a tárolóedények formája és mintázata is, amit úgy alakítottak ki, hogy patkányok és egerek ne tudjanak könnyen behatolni - írják a kutatók.