Német és osztrák szakemberek DNS-tanulmány révén jutottak arra a megállapításra, hogy a szóban forgó tengeri teknős, a Pelusios seychellensis, a Seychelle-sisakteknős nem alkotott önálló fajt, mert génállománya az összehasonlítások alapján egy az egyben megegyezik a Nyugat-Afrikában széles körben elterjedt Pelusios castaneus nevű teknősével. Utóbbi, vagyis a barna sisakteknős a Seychelle-szigeteken vélhetően úgy jelent meg, hogy emberek "jó régen" magukkal vittek egyedeket.

A seychelle-i teknőst 1906-ban írták le mint a Mahe-szigeten honos fajt. A tudósokat régóta foglalkoztatta, hogy a teknősök mennyire hasonlítanak nyugat-afrikai társaikhoz, amelyek Szenegáltól Angoláig megtalálhatók a partvidéken. Mivel az Afrikától keletre fekvő Seychelle-szigetek igen messze vannak a fekete kontinens nyugati vidékétől, a szakemberek abból indultak ki, hogy két különböző fajról van szó.

Az osztrák-német kutatócsoport azonban nem hagyta magát "megvezetni", a közelmúltban egy másik faj esetében is bebizonyította, hogy emberek hurcolták be a manapság üdülőparadicsomként ismert szigetekre. Ma már így csak egyetlen teknősfaj van, amely vélhetően valóban Seychelle-szigeteki.

"Át kell dolgozni a szigeteken élő teknősök védelmét szolgáló programokat", hogy a szűkös pénzügyi keretet jobban használják fel - szorgalmazta Uwe Fritz, a drezdai Senckenberg Kutatóintézet munkatársa. A vízi és a szárazföldi teknősöket igencsak fenyegeti a kihalás veszélye. Az ismert mintegy 320 faj közül különösen a szigeteken élők vannak veszélyben.