Az őstetrapoda a Tungsenia paradoxa nevet kapta Liu Tungseng (Liu Dongsheng) 2008-ban elhunyt neves kínai geológus tiszteletére. A leletről a Nature Communications online kiadásában jelent meg beszámoló. "Kína délnyugati részén feltárt őstetrapoda segít megérteni, hogy miként alakultak át az uszonyok végtagokká az evolúció során" - emeli ki a tanulmány. A jelenleg élő négylábúak, olyanok, mint a békák, teknősök, madarak, vagy az emlősök, csupán egy alcsoportját képviselik a tetrapodáknak, amelyekhez az uszonyos és végtagokkal rendelkező őstetrapodák is tartoztak.

 A feltételezések szerint némely őstetrapoda körülbelül 370 millió évvel ezelőtt jött ki a szárazföldre. Belőlük fejlődtek ki fokozatosan a legkorábbi szárazföldi gerincesek, de végső soron az emberek is. A fosszílis leletekben eddig egy 16 millió éves "hézag" mutatkozott a legidősebb tüdőshalak és a legkorábbi ismert őstetrapoda, a Kenichthys "névre hallgató" négy végtagú szárazföldi uszonyos között. A tanulmányban leírt őskövület 10 millió évvel korábbra "tolja" a tetrapodák fosszílis leleteit, vagyis közelebb viszi időben a tudósokat a tüdőshalak és tetrapodák szétválásának feltételezett időpontjához.

A koponya CT-vizsgálata kimutatta azt is, hogy már a tetrapodák evolúciós kezdeti szakaszában, sokkal korábban, mint eddig feltételezték, olyan átalakulásokon esett át a négyvégtagúak agya, amelyek segítették alkalmazkodásukat a szárazföldi léthez.