A halak és a tengerben élő gerinctelenek méretét az energiaszükségletük határozza meg: amikor a környezetük nem képes biztosítani számukra a szükséges energiamennyiséget, a halak nem növekednek tovább. A víz oxigéntartalma ugyanis számukra fontos energiaforrás.

"Állandó kihívás a halak számára, hogy a növekedéshez elegendő oxigénhez jussanak, s minél nagyobb egy hal, annál rosszabb a helyzet" - fejtette ki Daniel Pauly, a kanadai vancouveri Brit-kolumbiai Egyetem Halászati Központjának biológusa.

"Az általános éghajlatváltozás következtében várható melegebb és kisebb oxigéntartalmú óceán miatt gondjuk lesz a legnagyobb halaknak a növekedéssel, azaz hamarabb állnak majd le a növésben" - tette hozzá a kutató.

Daniel Pauly és a kollégái megkísérelték modellezni a felmelegedésnek 600 halfajra gyakorolt hatását a szakemberek által a 2001 és 2050 közötti időszakra előrejelzett két lehetséges éghajlatváltozási forgatókönyv szerint.

Számításaik szerint az óceánok mélyének átlagos felmelegedése minimális lesz (évente néhány század Celsius-fok), akárcsak az oxigénkoncentráció csökkenése. A maximális testsúlyra vonatkozó változások ugyanakkor meglepően jelentősek - írják a kutatók a Nature Climat Change című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Becsléseik szerint a halak maximális átlagos súlya várhatóan 14-24 százalékkal csökken 2001 és 2050 között. Emberre átszámítva ez annyit jelent, mintha egy átlagos, 77 kilogramm testsúlyú férfi súlya 10-18 kilogrammal lenne kevesebb.

A kutatás szerint leginkább az Indiai-óceánt érinti a jelenség (24 %), ezt követi az Atlanti-óceán (20 %), illetve a Csendes-óceán (14 %). "A tanulmány rámutat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nélkül a vártnál súlyosabbak lesznek a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások" - figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint más, emberi tevékenységek okozta hatások, így a túlhalászás és a környezetszennyezés is a fokozhatják a jelenséget.