Francia kutatók bejelentették, hogy feltérképezték a banán genetikai állományát; egy ázsiai vad fajta, a Musa acuminata genomjának leírása készült el.
A banángenom ismeretében a jövőben növelhetik a gyümölcs kártevőkkel szembeni ellenálló képességét, emelhetik terméshozamát és javíthatják minőségét. Mint kiderült, a banán DNS-e 36500 gént tartalmaz, nagyjából 14 ezerrel többet, mint az emberi genom. A banángenom elemzése a növény 7 ezer éves háziasítási folyamatát is feltárta.
Az idők során a keresztezésekkel a banán íze javult, ám ennek ára az lett, hogy terméketlenné vált a növény, amely ma már képtelen a szexuális úton való szaporodásra. Termesztése ezért csak vegetatív szaporítással lehetséges, a meglévő növények hajtásait ültetik el évről évre, ebből nevelik az új fát.
A világ banántermelésére egyre nagyobb veszélyt jelentenek a különböző kártevők és betegségek, melyek kihasználva a növény genetikai állandóságát évről évre kárt okoznak az ültetvényeken. Az 1950-es években az addig leggyakoribb kereskedelmi fajta, a Gros Michel például eltűnt a piacról a Fusarium oxysporum gombával való fertőzés következtében.
