Az európai emberek várható élettartama csaknem huszonöt évvel hosszabbodott meg az elmúlt hatvan esztendőben. A tudomány és a higiénia fejlődése lassította az öregedés folyamatait, és sokban hozzájárult ahhoz, hogy az ötven feletti nemzedékek jó egészségi állapotnak örvendjenek.  A nemzetközileg is elismert kutató, Róbert László A hosszú élet titka című könyvében megdöbbentő adatokat találunk a folyamatról, végigvezet minket az öregedés mechanizmusain, s elmagyarázza a „ráadás”-ként kapott élet gyökeres változásainak okait és következményeit. Ismerteti az új életszakaszban kialakuló kockázatokat, és egyszerű, világos tanácsokkal szolgál a nyugodt időskorhoz.

A Magyarországon született, de Franciaországban élő és dolgozó Róbert László élvezetesen, egyszerűen, de jó stílusban meséli el első rádöbbenését a "fiatal öregekre". A fiatal öregek aktívak maradnak nyugdíjas éveikben is, utaznak, hobbijaik vannak, szórakoznak. A jelenség kialakulásában több tényező is szerepet játszott. A korábban említett tudományos és higiéniai fejlődés mellett a nyugdíj, mint jövedelemforrás létezése is fontos része a történetnek, de talán mindkettőnél lényegesebb, hogy az öregek egyre kevésbé hajlandóak magukról elhinni, hogy öregek.

Stiller Ákos

A magyar nyugdíjasok anyagi és egészségügyi helyzete ugyan össze sem hasonlítható a franciákéval, de itthon is egyre több 70-80 éves férfi és nő gondolja úgy, hogy a nyugdíj lehetőség, nem pedig az élet vége. Furcsa módon szintén anyagi és egészségi állapottól függetlenül még mindig több az olyan 65 éven felüli, aki miután befejezte munkás éveit, feladja vágyait, céljait. A két ország idősei közötti különbségek létrejöttéhez valószínűleg köze lehet azoknak a magyar társadalomról készült felméréseknek, amelyek szerint a hazai polgároknak kevés a barátja és nem jellemző, hogy hobbijuk lenne. Márpedig, ha az embernek nincs kivel és nincs mit csinálnia, akkor tényleg hiába a pénz és az egészség.

Nem mintha ez utóbbiból olyan nagyon sok lenne idehaza. Egy tavalyi felmérés szerint a magyarok egyharmada dohányzik, a dohányosok mintegy fele több mint napi fél doboz cigarettát szív el. Ennél is erősebb dohányosnak az érintettek tizede számít. A dohányosok közül az átlagnál többen felelték azt, hogy rendkívül stresszes az életük, naponta kávéznak, isznak szénsavas üdítőket, ellenben ritkán fogyasztanak tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt, nem szednek vitaminokat és nem sportolnak. A válaszadók kétharmada minden nap kávézik, harmada pedig naponta több kávét is megiszik. Pedig László Róbert szerint valójában nagyon-nagyon egyszerű egészségesen és sokáig élni, és ez 5+1 lépésben összefoglalható.

1. A legfontosabb a higiénia, bármilyen viccesen is hangzik. A tisztaság és a testápolás nyilván nem a life-style.hu olvasóinak életét fogja meghosszabbítani, de társadalmi szinten nagyon fontos szerepe van. Ha nagyon bután hangzik, gondoljunk, mondjuk a szájápolásra, amiben azért még bőven van hová fejlődnie a magyar népességnek.

2. Olvasóink körében végzett felmérések szerint az egészséges táplálkozás igen ismert és fontosnak tartott téma. Hogy pontosan mi számít egészségesnek, arról persze eltérő vélemények léteznek, de a sok rost, zöldség-gyümölcs, kevés finomított cukor és liszt vonalon biztos jó irányba indulunk el. Mi abban hiszünk, ha az étkezésünk 80 százaléka megfelelő módon történik, akkor némi kilengés időnként belefér.

3. Bár egy varázslatos véletlennek köszönhetően a dohánytermékek ára most ugye nem emelkedik és a különböző tiltásokkal szemben is jelentős az ellenállás a magyar társadalomban, azt valószínűleg mindenki elismeri, hogy a cigaretta rosszat tesz. A jó hír, hogy számos kutatás is azt állítja, még ha több évtizedes dohányzás után hagyjuk abba, akkor is jelentősek a pozitív hatások. Persze jobb minél hamarabb.

4. A hosszú, egészséges élethez szükséges tényezők közül talán a napi legalább félóra testmozgásban állunk a legrosszabbul. Megdöbbentően kevés ember sportol, mozog valamit, aztán persze csodálkoznak, amikor idősen egyre komolyabb gondokkal küszködnek. Pedig a napi 30 percnyi séta, biciklizés, futás a legjobb módszer a csont- és izomrendszer gyengülése ellen.

5. És nem csak a testnek van szüksége edzésre. A rendszeres agytorna legalább olyan fontos, hiszen hiába a működő test és a sok pénz a bankban, ha szenilis az ember. A szellemi leépülés gyakorisága a tanulással töltött idővel egyenes arányban csökken, szóval tanulni, tanulni, tanulni - még Leninnek is lehet néha igaza. Lehet új nyelvet, új játékokat, kézművességet, sportot, bármit, csak használjuk az agyunkat.

+1 A magyar egészségügyre és az emberekre sajnos nem túlságosan jellemző a betegségek megelőzése iránti elkötelezettség. Pedig ötven felett évente legalább egyszer teljes klinikai kivizsgálásra kellene menni, mert a megelőzés sokszor hatékonyabb, mint a kezelés.