A témának már a Rákgyógyítás.
A témának már a Rákgyógyítás.hu is szentelt egy cikksorozatot, mi most a leggyakoribb téveszméket gyűjtöttük össze, magyarázatot adva arra, mit is tudunk rosszul a rosszindulatú daganatokról.
Kezdjük rögtön a mellrákkal, a sokak által rettegett daganat ugyanis a második legköltségesebb betegség. Az Országos Egészségügyi Pénztár adatai szerint 2010-ben például 13 milliárdot költött e betegek kezelésére a társadalombiztosítás, míg az azt megelőző évben a 14 milliárdot is meghaladta az emlő rosszindulatú daganatainak kezelésére elköltött összeg. Gyakori ráktípusról lévén szó olykor túlzásba is visszük a rettegést. Élénken tartja magát ugyanis a köztudatban az a tudományosan nem megalapozott állítás, miszerint a dezodorok mellrákot okoznak. Egyelőre nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a hónaljban használt izzadásgátlók és a mellrák között összefüggés lenne. Egyes kutatások szerint ezek veszélyes alumíniumszármazékokat és parabéneket tartalmazhatnak, melyek felszívódhatnak a bőrön át. Mindemellett klinikailag még nem bizonyított, hogy ezek mellrákot okoznának. De ma már találunk olyan dezodorokat, amelyek nem tartalmazzák az aggodalomra okot adó vegyületeket. Magyarországon egyébként évente hét-nyolcezer új emlőrákos esetet regisztrálnak, a betegség minden hetedik nőt érinthet. Ha felismerjük a korai tüneteket, szinte garantált a gyógyulás, éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni az önellenőrzés és szűrés fontosságát.
A másik szintén gyakori betegség a tüdőrák, amelyről itthon a leggyakoribb daganatos megbetegedés, férfiaknál és nőknél egyaránt, kialakulásában pedig a dohányzásnak van a legnagyobb szerepe. Az OEP adatai szerint pedig 2010-ben 8,2 milliárdot meghaladó összeget, míg 2009-ben közel 9,2 milliárdot vett ki az egészségkasszából e betegek gyógyítása. De fontos tudnunk, hogy a dohányzás nem csak a tüdőrák kockázatát növeli. A kátrány és a nikotin mellett mind az erősebb, mind a gyengének mondott cigaretták füstje több mint ezerféle rákkeltő anyagot tartalmaz. Miután a méreganyagokat a dohányosok folyamatosan adagolják magukba, növelve ezzel a szájüregi rákok, a garat- és a gégerákok vagy a mérgeket a szervezetből kiválasztó húgyhólyag és a vese rosszindulatú elváltozásának kockázatát. A dohányosok gyakori ellenérve, hogy olyan emberek is megbetegednek, akik sosem gyújtottak rá.
De azt is rosszul tudjuk, hogy a rák mindig panaszokat okoz. Mert, ha egészségesnek érezzük magunkat, nem biztos, hogy azok is vagyunk. A rosszindulatú sejtburjánzás sokszor alattomosan bujkál a szervezetben, előfordulhat, hogy akár évekig nem okoz semmilyen panaszt. Ezért fontos, hogy rendszeresen járjunk el a szűrővizsgálatokra, már amelyik ráktípusnál erre lehetőség van. Ha pedig azt érezzük, hogy valami nincs rendben, ne halogassuk a kivizsgálást, mert minél korábban derül ki a baj, annál nagyobb esélyük van a gyógyulásra.
A rákkal kapcsolatban az egyik leglényegesebb dolog az áttétek kialakulása, amely szinte bármelyik típusnál kialakulhat, jelentősen rontva a beteg gyógyulási esélyét. De nem igaz, hogy csak a tumor méretétől függ az áttét. Elsődlegesen nem a daganat mérete határozza meg, lehet-e a szervezetben áttét. Van összefüggés a két tényező között, mert egy daganat a növekedése által képes betörni a nyirokrendszerbe vagy az erekbe, s azokon keresztül szétterjedni, ám az ok-okozati kapcsolat nem ennyire közvetlen. Az áttétképzési hajlam függ a szövettani jellemzőktől, a daganat agresszivitásától, elhelyezkedésétől, illetve a rákos sejtek tulajdonságaitól. Egy néhány milliméteres melanóma (bőrrák egyik fajtája) is adhat például áttétet, míg szerencsés esetben egy több centiméteres emlődaganatot is el lehet úgy távolítani, hogy nem maradnak vissza rákos sejtek.
A rák kezelésére többféle mód van, de egyik leggyakoribb a kemoterápia, amelytől azonban nem kell annyira rettegni, ugyanis nem igaz, hogy a kezelés mindig megygötri a beteget. A terápia során bevetett gyógyszerek nem csak a daganatos, hanem az egészséges sejtekre is hatnak, így valóban számolni kell kellemetlen mellékhatásokkal – például hányás, hasmenés, étvágytalanság, bőrpanaszok –, de ahogy a különféle gyógyszereknek is más a mellékhatásuk, úgy a betegek sem egyformán viselik a kezeléseket. Sokan például szinte észre sem veszik a kellemetlenségeket, némi pihenés után folytatják a mindennapi tevékenységüket. De a szervezet általános állapotától is függ, hogyan reagál valaki a gyógyszerekre. De a legfontosabb, hogy a mellékhatások többnyire csillapíthatók, ezért azokról mindig be kell számolni a kezelőorvosnak.
És hogy egy nagyon időszerű témát is említsünk, nem igaz, hogy a naptej megvéd a bőrráktól. A magas védőfaktorú naptejek segítenek, hogy ne égjünk le olyan hamar, ám a déli órákban a legerősebb készítménnyel sem szabad a tűző napon maradni. A naptejek használata elengedhetetlen, ám félő, hogy hamis biztonságérzetet keltenek: úgy gondolhatjuk, hogy kivédenek minden káros sugárzást, holott ez nem igaz. Egyetlen leégésből ugyan nem lesz bőrrák, ám a bőr nem felejt, a károsodások – a dohányzáshoz hasonlóan – az évek során összeadódnak, és megnövelik a bőrrák kockázatát.
Továbbá jó ha tudjuk, a rák nem (feltétlenül) jár együtt a depresszióval. A betegséggel való szembesülés nagy traumát okozhat, mégsem törvényszerű, hogy az érintett depressziós legyen. A megküzdés egy pszichológiai folyamat, amely során a beteg megtanulhat együtt élni a betegséggel, a rákkal való szembenézés a félelem feldolgozását is jelenti. Ha egy betegen eluralkodik a kétségbeesés, állandósul a szorongás, tudnia kell: ahogyan vannak hatásos fájdalomcsillapítók, ugyanúgy léteznek jó pszichoterápiás módszerek, de szorongásoldó gyógyszerek is. Segíthet egy pszichológus, de az is, ha sorstársakkal beszéljük meg a problémáinkat.
