A TED formátumának megfelelően maximum 18 perces előadásokból álló program különleges élményt kínál, amelyre egészen más motivációval érkezik a szó szoros értelmében válogatott közönség. - A válogatott azonban ebben az esetben nem "elitet" jelent - hangsúlyozza Szénási Zoltán -, hiszen a résztvevők heterogén háttérből érkeznek a milliárdostól a gyógytornászig, de mindenkinek van mondanivalója, mindenki érdekes ember. Pont ezért úgy van kialakítva a program, hogy a kétórás blokkok között egyórás szünetek vannak, lehetőséget adva a találkozásokra, beszélgetésekre. Mivel a közönség tagjai is alkotó részesei a konferenciának, jelentkezési folyamaton kell átesniük, írniuk kell magukról, nem elég befizetniük a részvételt.
A TEDxDanubia-konferenciák közönsége döntően magyar, 10-20 százalék a nemzetközi résztvevő. A 450 fősre tervezett márciusi eszmecserére már egy hónappal korábban elfogytak a jegyek, 50-100 fős várólista alakult ki. A konferenciából azonban az is ízelítőt kaphatott, aki nem jutott be az Urániába: bár a nap első felében adódtak technikai problémák, a délutáni előadásokat már élőben közvetítették az interneten. A felvételek pedig az előadókkal készített interjúkkal együtt hamarosan felkerülnek a TEDxDanubia honlapjára is.

A részvételi díj változó - lehet kedvezményes belépőt is kérni, de persze olyanok is vannak, akik a jegyáron felül is hozzá tudnak járulni a kezdeményezéshez. - A magánemberek mellett céges szponzorokra is szükség van, hiszen a részvételi díjak a költségeknek csupán mintegy 50 százalékát fedezik - mutat rá Szénási Zoltán, hozzátéve ugyanakkor, hogy bár a Vis Mentis nehéz piaci körülmények között indult, meglepő nyitottsággal találkoztak, sikerült partnereket találni. A közhasznúságból adódóan pedig minden pénzt, ami a konferenciák megrendezése után megmarad, természetesen új programokra fordítanak.
A szervezők ugyanis nem csak konferenciákban gondolkodnak. Mint azt a március végi rendezvényen bejelentették, már áprilisban elindulnak a Budapest Filmmel közös klubestjeik, és májusban vendégük lesz Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus is. A Vis Mentisben minden olyan programnak otthont kívánnak adni, amely az életminőség javítását, illetve a haladás és a fenntarthatóság összhangjának megteremtését szolgálja a társadalmi innovációban és felelősségvállalásban rejlő erő kiaknázására építve.

A TEDx és Magyarország

Szénási Zoltán szerint Magyarországon különös jelentőséggel bír a TEDx-kezdeményezés, mivel az elmúlt húsz évben az anyagi teljesítés hajszolása beszűkítette az embereket. A 35-40 éves korosztályban azonban sokan vannak, akik anyagi szempontból elérték, amit akartak, mégsem érzik úgy, hogy "megérkeztek" volna. De nemcsak az útkeresőknek szól a TEDx, hanem azoknak is, akik még úton vannak. Nekik segíthet úgy optimalizálni a törekvéseiket, hogy azok valóban jobb élethez vezessenek.

Vagyis a cél egy olyan közeg létrehozása, ahol egy jobb, élhetőbb és fenntartható jövő érdekében születhetnek víziók, és ahol közösen lehet gondolkodni, tenni azért, hogy ezek valósággá válhassanak - vallják a TEDxDanubia alapítói.

Mint Mányai Csaba rámutat, hisznek abban, hogy a mai világ kihívásaira a válaszokat a határokon átívelő, interdiszciplináris párbeszéd adhatja meg. Egyre inkább ez jelenti a kreativitás és az innováció forrását, e nélkül ma már elképzelhetetlen a versenyképesség. Az ilyen alkotó együtt gondolkodásnak azonban jelenleg még nincsen igazán széles platformja - ezt és a közös jövőről folytatott párbeszéd aktuálpolitizálástól független közegét szeretnék megteremteni Magyarországon a TEDxDanubia-rendezvényekkel.

Bíznak abban, hogy a kezdeményezésnek attitűdformáló ereje is lehet. Fontos kérdésnek tartják ugyanis, hogy fordítanak-e időt az emberek a szellemi, lelki felfrissülésre. - A társadalom beleragadt a problémamegoldás mókuskerekébe - érvel Mányai Csaba. - A mai teljesítményorientált világban megpróbál mindenki biztosra menni, előszeretettel alkalmazza a megszokott eszközöket. Ez a rutin azonban korlátozza az új lehetőségek, megoldások felfedezését, és kioltja életünkből az élményeket.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e már kézzel fogható eredményei a budapesti rendezvénysorozatnak, példaként egy nyomdai céget említ, amely az egyik tavaly őszi előadás hatására az innovatív környezettudatosság jegyében teljesen átalakította céges működését, növelve a hatékonyságot is. Egy másik példaként egy építész történetét idézi fel, aki az egyik Japánból érkezett előadójukkal alakított ki olyan kapcsolatot, amely megújította tervezői gondolkodását.

- Ez a kezdeményezés a megvalósuló ideákról szól - veszi át a szót Szénási Zoltán, aki szerint a konferenciasorozat egyik sikere pont abban rejlik, hogy nem csak beszélnek arról, milyennek kellene lennie a világnak. A kezdeményezés célja, hogy olyan új normát, új szabályrendszert rajzoljanak fel Magyarországon, amelynek keretében az ember a magánéletét is élheti máshogy, és üzletet is köthet máshogy. Akik eljönnek ebbe a közegbe, ki vannak éhezve arra, hogy más normák szerint folyjanak a párbeszédek, hogy legyen értéke a kimondott szónak és a korrektségnek. Azt szeretnék, ha a TEDxDanubia gravitációs pont lenne azoknak, akik osztoznak ezekben az értékekben.

Mint Mányai Csaba hangsúlyozza, nem akarnak ők megadni egy bizonyos mintát, hanem arra akarják felhívni az embereket, hogy együtt alakítsák és formálják azt. A TEDxDanubia nem arról szól, hogy valakinek az elképzelései megvalósuljanak, inkább az a kérdés, hogy mik azok a mechanizmusok, az a nyitott rendszer, amely működőképes lehet ma Magyarországon.