Penny Cooper 90 éves és egy kellemes öregek otthonában lakik az angliai Exmouthban. John Dawkings, aki 89 múlt, mindennap meglátogatta szíve hölgyét, akivel elhatározták, hogy összeházasodnak. A kitűzött napon a pár kocsiba pattant - John kocsiját használták, mert abban van rámpa Penny tolókocsijához – és meg sem állt Honiton kisváros házasságkötő hivataláig, ahol a ceremónia után –a legnagyobb meglepetésükre- újságírók hada várta őket. A nem is olyan ifjú pár azonban szívesen nyilatkozott és nagyon beszédes volt a kapcsolatukat illetően.

„Az egész házasság Penny ötlete volt, egyszer megkérdezte, mi lenne, ha Mrs. Dawkinsnak hívnák, és én azt mondtam, hogy jó lenne. Szerintem Penny nem hiszi, hogy ott leszek vele a végsőkig –pedig ott leszek. A nők sokkal érzékenyebbek, mint mi, borzalmas férfiak, nem? Az alkalom sokat jelent nekem is, de még többet Pennynek.” - nyilatkozta John a The Times angol napilapnak.

Minden évben körülbelül 400 ember házasodik a 80. életkora felett és ez a szám egyre nő. A házasulók többsége ugyan férfi, de csak azért, mert a férfiak általában fiatalabb nőket választanak. A brit statisztikai hivatal adatai szerint az életminőség és a körülmények javulásának köszönhetően a 85. évüket túlélők száma a duplájára nőtt az elmúlt huszonöt évben, és várhatóan 2032-re ismét megduplázódik. Ugyanakkor az idősebbek többsége egyedül marad öreg korára, a hosszú élet alatt partnere, rokonai és barátai kihalnak mellőle, amely felveti a problémát, hogy kivel fog szociális életet élni, hiszen amíg az ellátást esetleg megoldják a gyerekek, társaságot nyújtani nem nagyon tudnak. Ez a tényező volt fontos Pennynek és Johnnak is, akik a házasságukat nem csak szerelemből és barátságból kötötték meg, hanem úgy veszik, hogy ez egy fajta szerződés kettejük között, amivel megígérik egymásnak, hogy gondoskodnak egymásról a végsőkig.

Penny és John kilenc éve találkozott egy jótékonysági összejövetelen, ahol azonnal felfigyeltek egymásra. Ebben a korban már nehéz az udvarlás, de John így is felajánlotta a telefonszámát, hogyha Pennynek bármi problémája van, őt hívja, ne a rokonokat. John mögött két házasság van ezen a mostanin kívül. A férfi első feleségétől elvált, a másodikat pedig 46 évi házasság után temette el. Pennyben társaságot keresett, akivel el lehet fogyasztani a vacsorát, akivel sétálni vagy színházba mehet. Penny nemrég özvegyült, és nagyon csöndes volt barátságuk elején, de John kitartott, nem csak azért, mert a nő csinos volt, hanem, mert hasonló volt a múltjuk. Penny a haditengerészet női részlegénél szolgált fiatal korában, csakúgy mint John előző felesége. És ez fontos volt a férfinak, aki maga is haditengerészeti parancsnok volt a második világháborúban és Lord Mountbatten alatt küzdött.

Az első találkán egy olasz étterembe mentek vacsorázni, ahol John azzal csábította el Pennyt, hogy mikor a hölgy nem akart desszertet rendelni, John két kanalat rendelt a sajátjához. Amire barátok lettek, már elég öregek voltak ahhoz, hogy csak a kedvteléseiknek éljenek és elkezdtek utazgatni. Amikor Penny az ízületi problémái miatt elesett, John mindig odaadással ápolta a nőt, először otthon, majd a férfi otthonában. 18 hónapja pedig, mióta szélütés érte Pennyt, egy ápoló otthon is segít nekik, ahova Penny beköltözött John nagy bánatára.

Penny szerint szerelmesnek lenni az ő korukban nem teljesen ugyanolyan, mint fiatalon, inkább kellemetlen érzés. A nő szerint nehéz elhinni, hogy az embernek még van energiája valaki másra is koncentrálni. És ha van, akkor sem az igazi az odaadás, hiszen ha balul sül el a dolog, akkor nem marad semmi.

„A házasság buta dolognak tűnt először, de mostanra el kell ismernem, hogy mind a kettőnknek szüksége van valakire, aki függ tőle. A mi korunkban már muszáj elismerni a számokat, és remélem Penny megbocsájt, de azt szeretném, ha ő halna meg előbb, mert ő sokkal magányosabb lenne nélkülem. Nekem könnyebb ezeket a dolgokat elviselni, és a mi korunkban már nem csak érzelmekben gondolkodunk, de muszáj gyakorlatiasan is.” – mesélte tovább John.

És a gyakorlati gondolkodás pénzt is jelent. Penny elhelyezése az öregek otthonában 740 fontot jelent hetente, amiből a kormány csak 100 fontot áll. Pennyt gyerekei is segítik, de természetesen John az, aki gondoskodik arról, hogy az asszonynak mindene meglegyen. A pár soha nem csámcsog a jelen és a múlt negatív élményein, soha nem kesereg. Inkább élvezik minden napját annak, ami még hátra van, és tudják, hogy egymás nélkül, az együtt töltött napok nélkül és a kis utazások nélkül, amit John autójával tesznek, az életük üres és magányos lenne.

Krisztina O'Brien