Az önmegvalósítás – főleg az amerikai játékfilmekben – egyszerű receptnek tűnik: tehetség plusz rengeteg idő és munka, és az áldozathozatal sikert fial. Tévúton járunk azonban, ha nem vesszük figyelembe a jelenség komplexitását, illetve legbelső énünk szükségleteit.
Az önmegvalósítás folyamatát mindenképpen összetett keretrendszerben érdemes elképzelni, ami elsősorban belső motivációnk és legmélyebb vágyaink megértéséből táplálkozhat. Ugyanakkor társas énünk kidolgozása, minőségi emberi kapcsolataink kialakítása és gondozása éppúgy része az önmegvalósításnak, mint mondjuk egyéni képességeink fejlesztése.
Éppen ezért az önmegvalósítás alapja folytonos, mély és őszinte kapcsolat önmagunkkal, a környezetünkkel és a tágabb világgal, és legkevésbé sem csupán arról szól, hogy én mint egyén érvényesítem magam. Az önmegvalósításba éppúgy beletartozik az együttműködés másokkal, egymás kölcsönös segítése, mint például az együttérzés a másik emberrel.
Milyenek az önmegvalósító emberek?
Abraham Maslow, az 1970-ben elhunyt neves amerikai pszichológus az önmegvalósító emberek tulajdonságait a következőképpen foglalta össze: kreativitás és spontaneitás, erős autonómiára törekvés, függetlenedés a környezettől és a kultúrától, mély emberi kapcsolatok, problémaközpontúság, képesség alapos önvizsgálatra, gyakoribb csúcsélmények.
Az önmegvalósító egyének mélyen elkötelezettek személyes fejlődésük iránt, így pontosabban is észlelik a valóságot, mint általában a környezetük; vonatkozzon ez a külső valóságra vagy éppen saját érzelmeik, legbelső motivációjuk megértésére.
Elragad a szenvedély
Az önmegvalósítás egyik kulcsa a szenvedély és az önátadás. Jó példa erre a közelmúltban elhunyt Csikszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus által leírt flow-élmény. Miközben egy tevékenységet folytatunk, elragad bennünket a szenvedély, megfeledkezünk önmagunkról és a környezetünkről, mivel oly mértékben leköt a tevékenység, amelynek önmagában jutalmazó értéke van számunkra.
A flow-élmény hosszú távon megvalósítandó nagy teljesítményekre is sarkallhat bennünket. Nagyon nehéz sportolóként úgy eljutni a dobogó tetejére, vagy professzionális szinten megtanulni egy hangszeren, esetleg több nyelven is felsőfokon beszélni, hogy közben ne lenne bennünk belső hajtóerő, igazán mélyről jövő motiváció, amely elsősorban nem a külső sikerektől függ, hanem magának a tevékenységnek a jutalmazó értékéből fakad.
Számos egyéb tényező is befolyásolhatja az önmegvalósítást: nyitottság és elkötelezettség a folyamatos fejlődésre, világos és értelmes célok kitűzése, támogató kapcsolatok kiépítése, rugalmasság az esetlegesen felmerülő akadályok leküzdésére, önismeret és tudatosság (ami lehetővé teszi a rendszeres önvizsgálatot, az érzelmeink és a viselkedésünk hátterében meghúzódó folyamatok mélyebb megértését).
Olvassa tovább Harmat László pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a tudatos önmegvalósítással foglalkozunk.
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!