Az evészavarok veszélyes és nehezen gyógyítható betegségek, amelyek az utóbbi harminc évben váltak gyakoribbá a gazdaságilag fejlett társadalmakban. Mit tudunk jelenleg róluk?
Az evészavarokon olyan tünetcsoportokat értünk, amelyek középpontjában a táplálékfelvétel és a testsúly rendellenessége áll. Az anorexia nervosát 1873 óta ismerik az orvosok, a bulimia nervosát mint az anorexia nervosa végzetes formáját pedig éppen 40 éve, 1979-ben írta le Gerald Russell brit pszichiáter.
Ezzel egy időben, az 1980-as évektől fokozott érdeklődés jelentkezett az evészavarok iránt: tudományos folyóiratok jelentek meg, kórházi osztályokat és intézeteket hoztak létre a szenvedők kezelésére. Emögött az állt, hogy a korábbinál sokkal gyakoribbak lettek az evészavarok, láthatóvá vált a jelenség, mivel elsősorban a magasabb iskolai végzettségű személyek és a hírességek közül szedte áldozatait.
Már régóta nem érvényes a „3W” (White Western Women) modell, amely szerint az evészavarok a nyugati fehér nők betegségei. Mindegyik rassznál, mindegyik földrészen előfordulhat az evészavar. Bár az anorexia és a bulimia jellegzetesen serdülőkorú és fiatal felnőtt nőknél kezdődik, az anorexia akár óvodás korban is jelentkezhet, sőt középkorú vagy idős nőknél is, valamint férfiaknál. De például a falászavarban, az elhízásban és az orthorexia nervosában nincs jelentős különbség a nemek között.
Amit a magyarországi kutatások mutatnak
1988 óta Túry Ferenc professzorral és több intézmény (többek között a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete) bevonásával mintegy tucat kutatást végeztünk az evészavar témájában, külföldi szakemberekkel is együttműködtünk. Kérdőívekkel vizsgáltunk középiskolásokat, egyetemi és főiskolai hallgatókat, az úgynevezett általános populáció tagjait, illetve olyan speciális csoportokat, mint a várandós nők vagy a szépségiparban dolgozók.
A vizsgálatok eredménye, a szakirodalom és a betegekkel szerzett tapasztalataink alapján kirajzolódott, mi hajlamosít az evészavarokra, és mi lehet védő hatású. Legalább 30 tételből álló listát írhatnánk fel.
Érdekli, mi tartozhat a 30 tétel közé? Olvassa tovább Szabó Pál pszichiáter cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, melyben az evés lélektanával foglalkozunk. Keresse az újságosoknál vagy rendelje meg!
Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy ajándékba kaphat kétféle könyvet: a Most élj! címűt vagy a Mit tenne Freud?-ot.