Egy amerikai felmérés szerint a lakosság 80%-a szorong a beszállás során, 10%-uk pedig egyenesen repülésfóbiában szenved. Miért van az, hogy ennyi embernek esik nehezére felemelkedni a felhők fölé?

A repüléstől való rettegés hátterében sokféle egyéb természetű félelem állhat. Egyesek a bezártságtól félnek, mások a magasságtól irtóznak, megint mások nem tudnak szabadulni a lezuhanás gondolatától. Sokak egészen egyszerűen rosszul lesznek a repüléstől, ezért tartanak tőle. A leggyakrabban azonban a félelem azért jelentkezik, mert az emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat, hiszen nincs befolyásuk a velük történő eseményekre. Egy kellemetlen repülési élmény méginkább elmélyítheti rossz érzéseiket, melyek akár rettegésig fokozódhatnak. Rendszerint azok lesznek fóbiások, akik nem képesek vállalni annak kockázatát, hogy lemondjanak az irányításról.

A legtöbb esetben megjelennek a fizikai jelek is, melyek rendszerint a pánikbetegség jellemző tünetei. Felléphet légszomj, fulladásérzés, a száj kiszáradása, szédülés, zsibbadás, hőhullámok, remegés, reszketés, hidegrázás, erős, szapora szívverés, mellkasi - és hasi fájdalmak vagy akár fejfájás is. Az illető a bizonytalanságérzés mellett akár halálfélelmet is érezhet, sőt szélsőséges esetben felbomolhat realitás érzete, a gondolkodását irányítottnak, sajátmagától idegennek élheti meg, és retteghet a megőrüléstől.

De vajon van-e rá mód, hogy az ember ne érezze ezt a félelmet? Igen, mondják az igazi fóbiások, ha nem száll repülőgépre. Tényleg mindig a repülés része lesz ezeknek az embereknek a szorongás, vagy van rá esélyük, hogy visszakapják a felhőtlen utazás örömét?

Azoknak, akik egy félórás autó út során is hányingert éreznek, rosszul lesznek, egy több órás, netán turbulenciákkal tarkított repülőút maga lehet a rémálom. Szerencsére a kezelés egyszerű, manapság egyre több kiváló, utazási betegségre kapható szer áll az érzékeny gyomrúak rendelkezésére. A másik igen gyakori fizikai probléma, ami miatt sokan félnek a repüléstől, a fülfájás. A repülés során változik a légnyomás, az erre érzékenyebbeknek sajnos fel kell készülniük a leggyakrabban leszállás közben jelentkező fájdalomra. A fülbetegségben, náthában, orr- és arcüreggyulladásban szenvedőknek nem is ajánlják a repülést, a többieknek marad a rágógumi és az ásítozás.

Ha a félelmek hátterében lelki okok állnak, a helyzet már nem ilyen egyszerű. Sokan választják az alkoholt szorongásoldóként, ez azonban nem a legjobb döntés. A félelem leküzdéséhez a jó oxigénellátás és a megfelelően hidratált szervezet elengedhetetlen, míg az alkohol vizet von el. Hosszabb útra, ha amúgy is aludna a gépen, érdemes bevennie egy nyugtatót, ez nemcsak a szorongást csökkenti, a legtöbb tabletta bódító mellékhatásánál fogva az alvásban is segít. Természetesen a bódító hatásnak nem mindig van ekkora sikere, ilyenkor érdemes homeopátiás szert választani, mely teljes mértékben természetes anyagokból készül, és semmilyen mellékhatása nincsen. A gyógyszeres kezelés természetesen csak tüneti kezelés, ha nyakunkon az utazás, nagy hatékonysággal alkalmazható, hosszú távon azonban érdemesebb a félelmet kiváltó ok megszüntetésére fókuszálni. Több légitársaság szervez pilóták és pszichológusok vezetésével amolyan bátorító tanfolyamot, ahol egy repüléssel is összekötött egynapos program keretében próbálnak kedvet csinálni a fóbiásoknak. A különböző félelmek, mint a bezártságtól, magasságtól való félelem okaira legbiztosabban egy hosszabb, pszichológus vezette kezelés során derülhet fény, mely az első lépés lehet a szorongás leküzdéséhez.

Félelmei miatt kár lenne lemondania az utazás leggyorsabb és a legbiztonságosabb módjáról, a repülés adta kényelemről. Vegye fel a harcot a szorongással, szüntesse meg akár gyógyszerek vagy szakemberek segítségével a rettegés hátterében álló okokat – és újra élvezettel szárnyalhat a felhők fölött!

Újra Malév vezércsere