Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2007. december. 06. 00:00
travelline.hu
Utolsó frissítés: 2009. június. 03. 13:45
Plázs
Jogerősen pert nyert a Wizz Air ellen egy utas mert nem kapott ételt, italt
Az első fokú ítélet után a légitársaság fellebbezett.
Az első fokú ítélet után a légitársaság fellebbezett. A másodfokú jogerős döntés szerint a légitársaságnak több mint 75 ezer forint nem vagyoni kárt és 68 ezer forint perköltséget kell megfizetnie, amiért a fapados légitársaság a járat késésekor nem biztosított a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket. E jogellenes magatartással a Wizz Air megsértette a felperes az emberi méltóságát - állapította meg a bíróság.
A felperes Brüsszelből repült volna Budapestre, de a Wizz Air járata 3 órát késett. A légitársaság a repülőtéren nem gondoskodott a várakozó utasokról, a felszállást követően pedig pénzért kezdte el árusítani az ételt és az italt.
A perben az alperes légitársaság azzal védekezett, hogy a fedélzeten ingyenes ellátás nem jár. Noha üzletszabályzata előírja, hogy késés esetén az utasok étkezési utalványra, kuponra jogosultak, ugyanezen üzletszabályzat szerint az ellátásról való gondoskodás korlátozható vagy elutasítható, ha az ellátás biztosítása további késedelmet okozna.
A jogerős ítélet megállapítja, hogy a légitársaság megszegte a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004 európai közösségi rendeletet, amikor a késés ellenére nem biztosított megfelelő ellátást a felperesnek.
A bíróság arra is rámutatott, hogy késés esetére a közösségi rendelet általános ellátási kötelezettséget ír elő, amelyet a Wizz Air üzletszabályzatában oly módon szűkít, ami veszélyezteti a közvetlenül alkalmazandó rendelet célját.
Az indoklás szerint az ellátás igénybevételét, illetve biztosítását a kuponrendszer nehézkessé teszi, így például az éjszakai órákban késedelmet szenvedő és kisebb repülőterekről induló járatokra nem alkalmazható. Az nehézkes igénybevétel a kizáró okként szereplő késéshez vezethet, azaz maga az üzletszabályzat rendelkezése akadályozza saját érvényesülését.
(MTI)
(MTI)
