Neves hazai és külföldi egyiptológusok és antropológusok előadásai mellett kiállításokkal, filmvetítésekkel, folyamatos gyerekprogramokkal és vásárral várják az Egyiptom iránt érdeklődőket szeptember 15 és 17 között a Petőfi Csarnokban.

A fáraók földje az őszi vagy akár a téli nyaralás egyik kedvenc célállomása. Sokan csak a Vörös-tenger még novemberben is langyos hullámai miatt utaznak Egyiptomba, mások búvárkodni, de a kultúra szerelmesei is bőségesen megtalálják számításaikat. Az árak vonzóak, a vendégszeretet ősi múltra tekint vissza. De mit kell tudnunk Egyiptomról?

Az ország fővárosáról már 1457-ben azt írta Abu Hamid arab utazó: "Ha nem láttad Kairót, nem láttad a világot". Ez Afrika legnagyobb és az arab világ legnépesebb városa, lakosainak számát csak becsülni tudják: meghaladja a 16 millió főt. A gízai piramisok rejtélyei, a Márvány-mecset csodái és a bazár nyüzsgése után érdemes felkeresni az Egyiptom Múzeum tágas termeit és megcsodálni a több mint százezer kiállított tárgy között Tuthankhamon kincseit.

A világhódító Nagy Sándor alapította Alexandria is megér egy egynapos kirándulást, nem feltétlenül látnivalói, inkább sajátos hangulata miatt. A nílusi hajóutat választók megismerkedhetnek az asszuáni Nagy Gáttal, felukkázhatnak a Níluson, elrepülhetnek a hatalmas víztározó, a Nasszer-tó partján álló, II. Ramszesz által építtetett Abu Simbel-i templomokhoz, amelyeket az UNESCO leletmentő programja keretében szétbontottak és eredeti helyükhöz képest 64 méterrel feljebb építettek fel újra.  A hajóút során számos más ó-egyiptomi emlékkel ismerkedhetünk meg. A Sínai-félsziget kolostorai, a tengerpart egyedülálló látványosságai is számos kirándulót, sőt búvárkodót vonzanak. És ezzel Egyiptom látványosságainak csak egy töredékét láthatjuk.

Egyiptom éghajlatát egyszerű jellemezni: az ország klímáját egész évben meleg vagy forró és nagyon száraz időjárás jellemzi. A tél december közepétől februárig tart. A napi átlaghőmérséklet ekkor is eléri a 20 fokot, ami Asszuánban akár 26 fok is lehet. Tél végén, tavasz elején azonban gyakran feltámad a sivatagi szél, a khamszin, mely homokfelhőbe borítja Kairót, a Királyok Völgyében még télen is tikkasztó a forróság.

Mediterrán országról lévén szó nem meglepő, hogy az egyiptomiak is szeretnek a forró délutáni órák idején sziesztázni. Ilyenkor sok üzlet zárva van. Iszlám országról lévén szó itt a hivatalos pihenőnap a péntek. Ramadán idején minden korábban zár a megszokottnál - ha egyáltalán kinyit.

A rossz nyelvek szerint az egyiptomi autóvezetők kedvelt időtöltései: éjjel lámpa nélkül közlekedni, feleslegesen dudálni, átmenni a piroson és gyorshajtani, bár a 2001. január elsején életbe lépett új törvény nagyon szigorúan bünteti a közlekedési kihágásokat.

Kairóban kb. 60 ezer taxi járja az utakat, de tudnunk kell, hogy a taxikban nincs taxióra, alkudjuk ki előre a viteldíjat! És ne lepődjünk meg, ha az egyébként 5 személyes autóba a taxis 'beültet" 8 személyt - higgyük el, befér mindenki.

Asszuánban, Luxorban vagy Edfuban járva pedig a kocsi-taxik a legfontosabb közlekedési eszközök. A menetdíjra alkudjunk meg itt is előre, a látnivalók megtekintése után kocsisunk meg is fog várni - persze fizetni csak utólag fizessünk!

Általánosságban tekintve elmondhatjuk, hogy Egyiptomban jó a közbiztonság. Azonban nem véletlenül szerepel ez az ország is a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok között a magyar Külügyminisztérium honlapján, hiszen az elmúlt évek eseményei rávilágítottak arra, hogy terrorizmussal itt is számolnunk kell. Ugyanakkor tudni kell: Egyiptomban külön rendőrség vigyáz a turistákra.

Egyiptomban járva is érdemes betartani a hagyományos biztonsági óvintézkedéseket. Ne sétáljunk egyedül kivilágítatlan, elhagyatott helyeken, ne hagyjunk pénzt a szállodai szobában, hajókabinban.

Nem érdemes pár ezer forintot spórolni a szálláshely kiválasztásánál, hiszen az egyiptomi osztályba sorolás még köszönőviszonyban sincs az európaival. Egy ottani ötcsillagos hotel nálunk maximum négy csillagot kapna - persze tisztelet a kivételnek.

Az egyiptomi konyha, mind minden hagyományos konyha, egyszerű és egészséges - bár a mi ízlésünktől kissé eltér a fűszerezése. A ful a "a szegények kenyere", utcán is árulják hatalmas hasas rézüstökből. Ez nem más, mint főtt fehér bab citrommal, olajjal, fokhagymával és különböző fűszerekkel ízesítve. A taamia alatt babpüréből készült, bő forró olajban sült kroketteket értenek. Gyakran hommusba, azaz csicseriborsóból készült, szezámmagmártásos pürébe mártogatják. A kosari egyfajta keverék rizsből, sült nudliból, lencséből és csicseriborsóból, amelyet pirított hagymával és enyhén (vagy nagyon) csípős paradicsommártással tálalnak. A sült édesburgonyát a téli hónapokban közvetlenül a grillezőkocsiról árulják. Gyakran kínálnak fűszeres rizzsel töltött sült zöldségeket, mint cukkini, padlizsán vagy szőlőlevél - hidegen és melegen is. Hirtelen támadt éhségünket csillapíthatjuk börekkel, azaz sajttal, darált hússal vagy spenóttal töltött, háromszögalakú tésztafélével. A többi arab országhoz hasonlóan készítenek saslikot is, bárányból vagy csirkéből, csak itt shwarmának nevezik. A kofta pedig nem más, mint nyárson grillezett darált ürühús. A számtalan, édesebbnél édesebb sütemény közül pedig kiemelném az "umm ali", azaz Ali mamája nevű édességet, amely mazsola, dió és fahéj forró leveles tésztában, tejjel és tejszínnel megsütve. Ez az átlag egyiptomi legkedveltebb desszertje.

Egyiptomban - persze az éttermeket leszámítva - csak kopt (azaz keresztény és nem mohamedán) boltban lehet hozzájutni - de ott is leginkább csak datolyapálinkához, ahhoz is jó borsos áron. Minden étkezés előtt és után egy-egy korty töménnyel "fertőtlenítsünk" (még az is, aki egyébként nem  szokott ilyesmit inni), így nem fogja gyomrunkat megviselni a számunkra szokatlan arab konyha. Viszont a szállodai szobában jól rejtsük el a flaskát, mert sok szobafiú szerint Allah csak akkor tiltja az alkohol élvezetét, ha azt nem látja. A borbarátok pedig kóstolják meg a helyi borokat, nem fognak csalódni!

Egyiptomban, főként a déli területeken télen is sokszor tikkasztó a hőség. Öltözködjünk szellősen, és javasolt az egész testet beborító ruházat, a nomád sivataglakó beduinok is így járnak évszázadok óta. Az illem is így követeli meg, mert egy igaz, felvilágosult, de mégis iszlám hitű országban járunk. A helybeli férfiak kedvelt viselete a galabeja, egy bokáig érő, hálóingszerű viselet, amely alatt a hagyományőrzők nem viselnek semmit. Igazi szellős ruhadarab. A tűző nap ellen legyen fejünkön mindig fejfedő, azokat a testrészeinket, amelyeket érheti a nap, kenjük be mindig magas faktorszámú napvédővel, és viseljünk napszemüveget.

Ha mecsetbe látogatunk, tudni kell, hogy csak térdet és vállat is fedő ruházatban tehetjük meg azt, belépéskor pedig le kell vennünk cipőnket. Ez utóbbit magunkkal vihetjük, de ha fényképezés miatt le szeretnénk azt tenni a mecset padlójára, azt csak talppal felfelé tehetjük meg.

A baksis, azaz a borravaló Egyiptom mozgatórugója. Nélküle semmi nem megy, ennek ellenében viszont minden gördülékenyen halad a maga útján. Mindennek és mindenkinek megvan a maga "tarifája', csak turista legyen a talpán, aki rájön, hogy az mennyi. Kérdezzük a helyieket! Szervezett csoportok esetén az idegenvezető be szokta szedni a várható összeget előre (ez mondjuk egy 8 napos tartózkodás esetén kb. 25-30 dollár), és ezzel leveszi vállunkról a terhet. Ne tiltakozzunk, mert ha magunkra maradunk ezzel a gonddal, legalább kétszer kerülhet.

A hivatalos pénznem az egyiptomi font. Váltani érkezéskor a repülőtéren tudunk, és a jó szállodák is működtetnek pénzváltót. A bazárokban elfogadják a dollárt és eurót is, de sokkal rosszabb árfolyamon. Bizonyos szolgáltatásokért pl. hajón vagy szállodában csak valutában lehet fizetni. Tájékozódjunk előre!

Egyiptomba magyar turista csak vízum birtokában léphet be. Az utazási irodák - persze felárral - szívesen átvállalják a vízumváltással járó kellemetlenségeket, de a budapesti egyiptomi nagykövetségen (cím: 1016 Budapest, Bérc u. 16., telefon: +36 1 381 0475)  is hozzájuthatunk, mindössze 1 darab igazolványkép, egy, a visszautazástól számítva még legalább hat hónapig érvényes útlevél és az oda-vissza való  repülőjegy-foglalás birtokában. Ha erre mégsem volt időnk, Kairó nemzetközi repterén is megkaphatjuk vízumunkat.

Diplomáciai képviselet: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kairó, 29, Mohamed Mazhar Str., Zamalek, tel: 20-2-7358559, fax: 20-2-7358648.

Egyiptomban járva az embernek sokszor támad olyan érzése, hogy mindenki el akar nekünk adni valamit. Tehát a vásárlásnak nem a kínálat, hanem pénztárcánk vastagsága szabhat határt A bazársorokon a sok bazári holmi mellett számos szép kézműves tárgyra is bukkanhatunk, a kerámiák, bőr- és réztárgyak, faragások, üvegből fújt parfümtartók mellett elhaladva nehéz ellenállni a csábításnak.

Ha kirándulunk, minden bizonnyal helyi vezetőink elvisznek bennünket egy papirusz készítő üzembe, ahol - igaz, magasabb áron, mint a bazárban,  viszont garantált minőségben - hozzájuthatunk egy-egy kézzel festett papiruszképhez. A Királyok Völgyét felkeresve nem fogjuk tudni elkerülni az alabástrom faragók manufaktúráit. Bármilyen furcsán is hangzik, de az Alexandriában járók ne hagyják ki a cipőboltok felkeresését, hiszen ott a hazai ár negyedéért lehet hozzájutni finom és divatos lábbelikhez.

Alkudni persze mindenütt kell. Azonban aranyszabály, hogy ha valamire elkezdtünk alkudni, és a végső ár nem nagyon tér el az általunk utoljára kínálttól, meg kell venni a portékát.