Mennyi most az idő az USA-ban? Erre a látszólag egyszerű kérdésre nem is olyan könnyű válaszolni, ezért akinek előre megbeszélt fontos találkája van az Újvilágban, jobb, ha kétszer is utánaszámol, mikor kell elindulnia a pontos érkezéshez. A bajok már ott kezdődnek, hogy az Egyesült Államok területét (Hawaiit és Alaszkát ezúttal figyelmen kívül hagyva) négy időzóna szabdalja darabokra: a nyugati parton 9 órával, a keletin viszont csak 6-tal járnak mögöttünk. Ez már önmagában is elég zavaró lehet, ám a 8-9 órás repülőút ráadásul a jetlagnek nevezett állapotot idézi elő az utazóknál, vagyis az ember biológiai órájának teljes összeomlását, ami miatt a távoli kontinensen eltöltött első napokat biztosan kimerültséggel vegyes bódultságban fogja eltölteni a jobb sorsra érdemes turista.

Mindezt a kavarodást az amerikaiak most még azzal is tetézik, hogy érvénybe léptetik a Bush elnök által két éve aláírt energiapolitikai törvényt (Energy Policy Act of 2005), amelynek egyik fontos eleme a nyári időszámítás meghosszabbítása. Az USA-ban nem tekerték vissza velünk együtt az óra mutatóját október 28-án, inkább várnak még egy hetet ezzel a mutatvánnyal. Az intézkedés célja az, hogy jelentősen meghosszabbítsák a nyári időszámítást, amely így náluk március második vasárnapjától november első vasárnapjáig – vagyis az előttünk álló hétvégéig – tart, s ezzel egy hónappal hosszabb, mint a jó öreg Európában.

A kissé meghökkentő törvénytől jelentős energia-megtakarítást remélnek Amerikában, ám ha az elképzeléseik nem válnak be, akkor visszatérnek a régi szisztémához. Az „időhúzás” meglehetősen tetemes, hiszen kerek három évtizede, 1977-ben még 27 hétig tartott az USA-ban a nyári időszámítás, ami a mostani változtatással 34 hétre nő – ennek elvileg elégnek kell lennie a látványos eredmények produkálásához. De miért is jó, ha később tekerjük vissza az óra mutatóját? Azért, mert az így nyert 60 perc végigkíséri az egész napunkat: kicsit később fog ugyan megvirradni, de ez nem befolyásol bennünket, a délutánjainkat viszont sokkal jobban ki tudjuk használni: munka után még néhány órát a szabadban tölthetünk mielőtt beköszönt a sötétség, és addig sem nézzük a tévét, vagy használjuk a lakásban a villanyt, ami egy átlagos háztartás energiafogyasztásának 25 százalékát adja.

Az első kísérletek ugyanakkor nem hoztak megnyugtató eredményt. Egy kaliforniai felmérés szerint az áramfogyasztás mindössze 0,5 százalékkal csökkent a nyári időszámítás meghosszabbításával, ami lényegében „sok hűhó semmiért”. A járulékos hatások viszont annál biztatóbbak: a tovább tartó nappalok miatt számottevő javulás volt érzékelhető a bűnözés területén, s a jobb látási viszonyok miatt a közlekedési balesetek száma is 6-10 százalékkal csökkent.

Kicsit elkanyarodtunk az eredeti kérdésünktől, pedig a fentiek ismeretében talán már nem is olyan nehéz kiszámolnunk az amerikai pontos időt. Ha nálunk mondjuk este 7 óra van, akkor a keleti parti New York-ban még csak délután 1, a nyugati San Franciscó-ban pedig délelőtt 10. Persze, ez még erre a hétre nem igaz, hiszen ők majd csak vasárnap állítják vissza az óráikat, s addig a köztünk lévő különbség is egy órával kevesebb lesz: vagyis New Yorkban 14-et, San Franciscó-ban 11-et mutat az óra, amikor nálunk már 19-et. Ilyen egyszerű ez, csak egy kis logika kérdése az egész.