Plázs hvg.hu 2014. november. 22. 09:09

Nem tud mit kezdeni a gyermekével? Sri Lanka esélyt nyújthat

Alternatív élményterápiával integrálná a társadalomba a legproblémásabb fiatalokat Vaskuti Gergely, aki egész magánpraxist húzott fel a Magyarországot Srí Lankával összekötő orvosi kísérletre. Miért fuccsolt be az állami pszichiátria? És egyáltalán kiknek jár az a bizonyos második esély? A pszichológussal beszélgettünk.

"Nem is a tünetek a fontosak, hanem ami a felszín alatt van" – állítja Vaskuti Gergely, a Magyarország-Srí Lanka tengelyre felfűzött Chance Programot életrehívó fiatal pszichológus. Vaskuti a csapatával a társadalmi normákat és elvárásokat elutasító gyermekeknek, serdülőknek és azok családjainak kínál rendhagyó élményterápiát.

“Lehet szó kisebb vagy nagyobb elkövetett bűncselekményekről, erőszakos, antiszociális viselkedésről vagy kábítószerfogyasztásról is: nincsenek szakterületre bontott határok, ahogy nincs két ugyanolyan eset sem” - mesél a pszichológus elárulva, a Chance Program szolgáltatásait leginkább azok keresik és veszik igénybe, akik fenntartással kezelik az állami intézményeket, esetleg rossz tapasztalatokkal rendelkeznek a témában.

A program honlapja szerint azoknak a családoknak ajánlják a szolgáltatásaikat, "melyek társadalmi státuszuk, ismertségük, diszkréciós vagy bármilyen más ok (pl. a „hivatalos” intézményekkel kapcsolatos rossz tapasztalatuk) miatt nem kívánják a Nevelési Tanácsadók, a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás intézményeit igénybe venni. Azoknak a családoknak, melyek el szeretnék kerülni a megbélyegzést, a stigmatizációt. Olyan családok számára, amelyek nem tudják elfogadni, hogy életükbe a hatóságok beavatkozzanak, hogy „nehezen kezelhető” gyereküket a gyámhivatal, illetve a gyermekvédelmi szakellátás esetleg kiszakítja a családból, korlátozza vagy megszünteti a szülők felügyeleti jogait, átveszi és gyakorolja a törvényes képviseletet". Továbbá olyan intézmények (állami-, alapítványi- és magániskolák, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények) számára is segítséget nyújthatnak minden olyan esetben, amikor eszköztelennek érzik magukat.
Marjai János

“A magyar gyermekpszichiátriák az egészségügy más szegmenseihez hasonlóan iszonyatosan leterheltek, így gyakran előfordul, hogy nem tudnak érdemi segítséget nyújtani” – állítja Vaskuti, aki szerint nem szabad elbagatelizálni a családok ezirányú panaszait, hiszen a döntő többség tényleg csak valódi krízishelyzetben kéri gyermekpszichiáter segítségét.

A Chance Program ilyen szempontból magánklinikaként üzemel, ahova bárki bejelentkezhet, diagnózist követően pedig akár bele is vághat az ambuláns, illetőleg külföldi élményterápiás kezelésekbe. Azzal együtt ugyanis, hogy Vaskutiék több gyermekpszichológussal és pszichiáterrel dolgoznak együtt Magyarországon, a projekt legnagyobb újítása kétség kívül a Srí Lanka-i terápia.

Vaskuti apja, a klinikai szakpszichológusként nevet szerző Vaskuti Pál István a szigetországban több tízezer halálos áldozatot követelő cunami után, 2005-ben költözött Srí Lankára, ahol egy különleges HELP Falu kiépítésével segített a rehabilitációban. Ennek a kezdeményezésnek a farvízén indult el a sziget déli csücskének egyik kis falujában a Chance Program.

“Egyszerre legfeljebb hat fiatalt utaztatunk másfél vagy akár három hónapra Srí Lankára, ahol mindegyikükre külön mentor ügyel, illetve a terápiás tevékenységek mellett két tapasztalt pszichológus is állandóan rendelkezésre áll” – mondja Vaskuti. Az ország déli régiójában fekvő falu konzervatív közege is nagyban segít a kintlévő gyermekek helyre billentésében.

“Vannak egyszerű szabályok, amelyeket minden nálunk lévő fiatalnak be kell tartania, mint például, hogy ne fogyasszanak kábítószert vagy ne veszélyeztessék mások testi épségét. Eddig ötvennél is több családnak segítettünk és mindössze egyetlen egy esetben kellett valakit kiemelnünk a programból, mert nem volt hajlandó együttműködni” – mesél Vaskuti, aki mindezzel együtt elégedett a Chance Program sikerrátájával.

A program egyetlen kis testi hibája, hogy jelenleg érdemi támogatás nélkül, teljes mértékben a  piacról élve üzemel, így a segítségnyújtás lehetősége alapvetően a szülők pénztárcáján múlik. “Egyelőre a kezeléseket még a családoknak kell finanszírozniuk azonban tervben van egy alapítvány létrehozása is, melynek segítségével a hátrányos helyzetű fiatalok is részt tudnának venni a terápián."

Vaskuti Gergely a 2013-as TEDx konferencián: