Plázs MTI 2014. február. 10. 10:47

Sanghaj lett Ázsia divatfővárosa

Hatalmas léptekkel felfelé haladva a világranglistán, és Hongkongot is megelőzve immár a kelet-kínai Sanghaj Ázsia divatfővárosa egy új jelentés szerint.

A Global Language Monitor (GLM) kutatóintézet által készített, a kínai sajtóban széles körben idézett rangsor szerint egy év alatt tizenkét helyet javítva Sanghaj ma a globális lista tizedik helyezettje. Az Ázsia divatfővárosa helyet éveken át magáénak tudó Hongkong ugyanakkor nyolc helyet hátracsúszva már csak a huszadik a sorban. Kína különleges igazgatású övezetét az ázsiai versenytársak közt a 11. helyezett Tokió és a 18-ikként besorolt Szingapúr is megelőzi - derül ki a rangsorból. 

AFP / Zhou Junxiang

A lista összeállításához a GLM negyedmillió újság és közösségimédia-oldal trendjeit, divattal kapcsolatos kommunikációját vizsgálta. 

Sanghaj előretörését több tényező is magyarázza. Egyrészt a nyitottságáról és bő másfél évszázados külföldi befolyásáról is ismert város az országon belül is a kísérletezés, az új irányok terepe, nemzetközi jellege miatt az országos trendek kiindulópontja. Másrészről Sanghaj Kína kereskedelmi központja, számtalan nagy nemzetközi cég - köztük divatházak - választja nemcsak kínai, de regionális központjául. 

A 24 milliós metropoliszban ma kivétel nélkül minden globális divatmárka jelen van, a kétévente megrendezett Sanghaji Divathét befolyása a szakemberek szerint egyre nagyobb. Ugyancsak jelentős tényező a sanghaji lakosok növekvő vásárlóereje.

A luxuscikkeket vásárló sanghajiak a felmérések szerint kétszer annyit költenek egy-egy vásár alkalmával, mint New York-i társaik. A GLM szerint az elmúlt fél évben luxuscikkeket vásárlók több mint 90 százaléka tervez hasonlóan tenni a következő hat hónap során is, míg New Yorkban csupán a válaszadók háromnegyede fogalmazott hasonlóképp.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.