2013. szeptember. 27. 21:32 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 27. 21:32 Plázs

Nem véletlenül nem szédülnek a balett-táncosok

A balett-táncosok agya alkalmazkodik a hosszú ideig tartó piruettezéshez, ellenállóvá téve őket a szédüléssel szemben - állapították meg brit kutatók, akik tanulmányukat a Cerebral Cortex című folyóiratban tették közzé.

Az Imperial College London szakemberei szerint a táncosok elnyomják azokat a jeleket, amelyeket a belső fül küld az agynak. A kutatók szerint az eredmények segíthetnek a krónikus szédüléssel küzdő páciensek kezelésében. Az egyensúlyvesztés érzése - amikor eltérés van a valóságos és az  érzékelt térviszonyok között - a nagy többség számára átmeneti állapotot jelent. Nagyjából minden negyedik ember azonban tapasztal krónikus szédülést élete egy pontján - adta hírül a BBC hírszolgálata. 

Amikor az ember gyorsan megfordul vagy pörög, a belső fül részét képező egyensúlyszervben lévő folyadék mozogni kezd. A megállás után a folyadék tovább mozog, olyan érzést keltve az emberben mintha továbbra is körbe forogna. A balett-táncosok sok éves gyakorlással érik el, hogy hosszú ideig tudjanak egy helyben forogni. Piruettezés közben egyetlen pontra szegezik a tekintetüket a földön: a fejüket fordítják el utoljára forgás közben és ezt is fordítják vissza elsőként.  

A tanulmány készítői azonos korú és azonos edzettségi állapotban lévő 29 női balett-táncost és 20 női evezőst vizsgáltak meg.  Az alanyokat megpörgették egy székben és egy fogantyú elfordításával kellett jelezniük, hogy meddig érezték még, hogy forognak, miután megállították őket. A szakemberek az alanyok pörgetés utáni szemreflexeit is megnézték és mágnesesrezonancia-képalkotás révén az agyszerkezetüket is vizsgálták. 

A táncosok forgásérzete rövidebb ideig tartott mint az evezősöké és minél tapasztaltabb volt egy táncos, annál jobban teljesített a teszten. Az MRI-felvételek két helyen mutattak eltérést a táncosok és az evezősök agyában: ezek a kisagy (cerebellum), ahol az egyensúlyszervtől érkező szenzoros bemenet feldolgozása történik, és az agykéreg, amely a szédülést érzékeli. A kutatók azt is kimutatták, hogy az evezősöknél a forgás érzékelése szoros összefüggésben volt a szemreflexekkel, míg a táncosoknál ugyanezt nem tapasztalták. 

"A balett-táncosok agya a hosszú évek alatt hozzászokik ahhoz, hogy elnyomja az egyensúlyszervtől érkező bemenetet. Következésképpen a szédülés érzékeléséért felelős agykérgi területekhez érkező jel csökken, ellenállóvá téve a táncosokat a szédülés érzetével szemben" - magyarázta a tanulmányt vezető Barry Seemungal. A szakember hozzátette: ha képesek vagyunk megcélozni ugyanezt az agyterületet a krónikus szédüléssel küzdő pácienseknél, akkor közelebb kerülhetünk a számukra szükséges jobb kezelési módszerhez.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.