A London-Párizs-Milánó-Frankfurt európai divattengely továbbra sem ér el Budapestig, ám az elmúlt évekhez képest így is tekintélyes fejlődésen ment keresztül az utcai divat Magyarországon. Persze van még mit behoznunk: első lépésként például öltözzünk magabiztosabban és fejlesszük a szépérzékünket. Két szakértő megmondja, mi a baja a magyar nőknek, és hogyan csinálhatnák jobban.
Amint tette azt az elmúlt két évben is, a San Diegó-i elemző cég, a Global Language Monitor (miután áttanulmányozta a nyomtatott és online médiát, a közösségi oldalakat és a blogokat) idén is közzéteszi a világ 55 legdivatosabb fővárosának aktuális toplistáját, megnevezve egyben a kontinensek éllovasait is. Nem kell nagyon izgulnunk: Budapest várhatóan nem kerül fel sem a világ, de még Európa toplistájára sem.
A pénztárca határozza meg a divatot
Mielőtt azonban totálisan kétségbeesnénk, tegyük hozzá: vannak azért biztató jelek. A magyar nők például az elmúlt években feltétlenül trendkövetőbbek lettek, bár az öltözködésükben sokféle stílus keveredik. Ez elsősorban azoknak a fiataloknak köszönhető, akik ismerik az aktuális divatstílusokat, és egyből lecsapnak az új trendekre. „A 20-30 év közötti, illetve a 30 év fölötti nők főként a jelentősebb divatmárkák üzleteiben vásárolnak, mondhatni, biztosra mennek” – világít rá Kosaras Renáta képzőművész, a Kortárs Retikül rádióműsor műsorvezetője. Egyre többen vannak ugyanis azok, akiknél megvan az igény arra, hogy mások legyenek. Ők nem az aktuális divatot és színeket követik, hanem arra törekednek, hogy kialakítsák az egyéni stílusukat.
Simonovics Ildikó divattörténész, a Kiscelli Múzeum muzeológusa és a Street Fashion Budapest blog alapítója szerint mivel a kis szériás termékek drágábbak, mint a fast fashion márkák (H&M, Zara, Bershka, Mango, stb.) nemzetközi trendeket képviselő darabjai, ezért a vásárlóközönség nagy többsége egyértelműen ez utóbbit részesíti előnyben. „Csak egy szűkebb, 'művész-értelmiségi' réteg igényli, és engedheti meg magának a dizájner vonalat” – jegyzi meg.
Hiányzó divatikonok
„Hazánkat még nem tudjuk egy lapon emlegetni a nagy divatvárosok közül egyikkel sem, de a globalizációnak és az internetnek hála sokat javult a helyzet” – jegyzi meg Simonovics. A nagy divat-üzletláncok többsége, a közép- és felső kategóriás divatmárkák egy része ugyanis ma már itthon is megtalálható, a világhálón pedig naprakészen követhetjük a divathíreket. A divattörténész szerint a hazai kínálatot ráadásul ma már az egyre szélesedő fiatal, magyar tervezők által képviselt vonal is színesíti, bár a nagy divatvárosokhoz képest a vásárlói körük még nem annyira jelentős, hogy befolyásolná az utcaképet. Ennek pedig prózai okai vannak, mint a pénzhiány: egy-egy különleges dizájnerdarab beszerzését egyszerűen kevesen engedhetik meg maguknak.
De van itt még egy furcsa összefüggés. Mint Simonovics Ildikó megjegyzi: ahogy a utcakép is elárulja, mennyire nem tartunk ugyanazon a szinten, mint az úgynevezett divatvárosok, úgy észre kell vennünk azt is, hogy nálunk nincsenek is igazi divatikonok sem. NIncs példál sem egy Sarah Jessica Parker, egy Lady Gaga, egy Kate Moss, egy Carine Roitfeld, egy Michelle Obama vagy Kate Middleton. És ez sem lehet véletlen.
Fejleszthető szépérzék
Ám a szakértő szerint leginkább az intoleráns környezetünk lassítja a magyar nők trendkövetését. „Két-három, vagy akár több generációnak kell még ahhoz felnevelkednie, hogy megerősödjön egy nyitott, a másságot elfogadó magyar társadalom. Öltözködés terén sokat nyom a latba a társadalom általános dizájnszemlélete, dizájntudatossága és szépérzéke, ami egyrészt tanulható, másrész a családi háttérből hozott alapokon nyugszik. Ezen a téren a skandinávok például szinte a legerősebbek, legfejlettebbek” – hangsúlyozza a divattörténész.
Véleménye alátámasztására mesélte el, mit mondott néhány éve Budapesten Yvan Rodic, a neves utcai divatfotós. A Face Hunter blog fotósa ugyanis – miután felmérte a budapesti utcai divatot – megjegyezte: alulműveltséget jelent az öltözködés terén, ha valaki azt hiszi, attól divatosabb, minél kurvásabban néz ki. „Igaz, hogy több férfitekintetet vonz, ha valaki többet enged láttatni magából, ám ha az öltözködési stílus felől közelítjük meg, akkor ez valójában ordenáré” – figyelmeztet annak a blognak az alapítója, amely az általános utcaképet rögzíti a Street Fashion Budapest oldalán.
Megoldás lehetne, ha sokkal több teret kapna a vizuális nevelés a magyar oktatásban. „Már kiskorban fejleszteni kellene a kreatív készséget és a vizuális kultúrát, hogy felnőtté válva sokkal többen legyenek nyitottak és fejlett szépérzékkel rendelkezők” – vélekedik Simonovics Ildikó. Ha ez összejön: öt-tíz év múlva akár fel is kerülhetünk a divatos városok listájára.
Két jótanács: nagyi és a stílus |
A szakértőknek vannak tanácsaik a kispénzű hölgyeknek is. „Az, hogy van ízlésed, és tisztában vagy vele, mi áll jól neked, nem feltétlenül pénzfüggő. Pénzfüggő inkább akkor, ha ragaszkodsz divatmárkákhoz, viszont ott a minőséggel évekre bevásárolsz magadnak a saját stílusodban. Nagyon jól és stílusosan fel lehet öltözködni, akár még a second hand boltokból is, aminek kultúrája, sőt divatja lett az elmúlt években ” – tanácsolja Kosaras Renáta. |