Életünk legjobb fotói Murphy törvényének megfelelően általában a legbanálisabb apróságokon véreznek el. Maszatos objektív, fogyatkozó memória, az exponálás pillanatában lemerülő akkumulátor. Cikksorozatunk legújabb részében megmutatjuk, hogyan cselezheti ki az amatőr fotósok legtipikusabb démonait.
Ahogy a felszerelésünket, úgy a tudásunkat is lehet később fejleszteni – ez a fotózva tanulás. Előtte csak néhány tanács, hogy ne nyaralás közben érjenek meglepetések.
Maszat által homályosan
Legyen mindig tiszta az objektív! Nézegessük meg barátaink fotóit, nagyon gyakori, hogy a kép “homályos”. Nem életlen, nem bemozdult, mégis olyan “lágy”, leggyakrabban a kép közepén. Ez különösen akkor szembetűnő, mikor fénnyel szemben fényképezünk. Mintha a fény a sötét részekre is átfolyna. Ezt néha lehet a párás levegőre fogni, de sokkal gyakoribb, hogy maszatos az objektív. Ez különösen a telefonnal való fényképezéskor lehet gond.
Objektív tisztításhoz jó a szemüvegtörlő kendő – ha van. Ha nincs, akkor egy pamut póló is megteszi. Legyen teljesen tiszta. Ha régi, százszor mosott és puha, annál jobb. Soha ne használjunk papírzsebkendőt, mert megkarcolhatja a lencsét. Puha törlővel se dörgöljünk makacs koszfoltokat, inkább leheljünk rá és próbáljuk óvatosan letörölni.
Az objektívről a port (homokot, kenyérmorzsát, stb.) el kell távolítani, mert különben a törléskor ezek végigkarcolják a lencse felületét. A profik egy kis kézi levegőfújó berendezést használnak ehhez, de egy tiszta ecset is segíthet. Ha ez sincs, akkor a puha pamut póló alját lazán összetekerve rögtönözzünk ecsetet.
A homok nem csak a fényképezőgép üveg alkatrészeit veszélyezteti, hanem természetesen a mechanikus részeket is. Ez alól a ma divatos ütés- és vízálló fényképezőgépek sem kivételek, ha dobáljuk őket, hiszen “úgyis ütésállóak”, ezekben is könnyű kárt okozni. Ha folyamatosan homályosak a képeink, pedig tiszta az objektív, akkor valószínüleg karcos, kopott. Ez leggyakrabban telefonoknál fordul elő, mert ezek parányi lencséjét általában semmi sem védi. Hogy az ilyennel mit lehet tenni? Például használhatjuk buszmegállókban, menetrendek magas művészi színvonalon való megörökítésére, de másra nemigen.
Mindent egy kártyára?
Egészen biztos, hogy a memóriakártya épp a legizgalmasabb dolgok fényképezése közben telik meg. Ne tervezzük úgy, hogy majd kevesebbet fényképezünk – ez úgysem fog menni. Érdemes még itthon néhány bolt árait összehasonlítani és előre venni kártyákat, mert nyaraláskor valószínűleg drágább lesz. Szinte az összes kompakt fényképezőgép SD-kártyával működik, ezek egyre olcsóbbak. Egyes telefonokban (iPhone) nem lehet cserélni a kártyát, a többiben általában a körömnyi mikroSD kártya van, amit egy kis átalakítóval tudunk SD-kártyává alakítani.
Nem érdemes a leggyorsabb kártyát megvenni, ezek sebességét kevés fényképezőgép használja ki. Túl nagy kapacítású kártyát sem érdemes venni. Az ilyen kártyákon sok ezer fotó fér el, ezek között navigálni rettentő unalmas. Érdemes több, kisebbet venni – persze, ha tudunk rájuk vigyázni. A kártyákat használat előtt mindig a fényképezőgépben kell formázni (formatálni), különösen, ha előtte egy másik berendezésben használtuk. Ne a kártyán tároljuk a képeket! Legjobb, ha fotózás után minél előbb letöltjük (feltöltjük) őket. Utána érdemes megint formázni a kártyát.
Egy kis áramszünet?
Utazás előtt vegyünk tartalék akkumulátort is, hogy ne a legizgalmasabb pillanatban merüljön le a fényképezőgép. A legtöbb gyári akkumulátor nagyon drága, de nyugodtan vehetünk egy jobb minőségű utángyártottat. Ezek élettartalma rövidebb lehet, de általában annyival olcsóbbak, hogy bőven megérik az árukat. Ilyet a legtöbb fényképezőgéphez lehet kapni, elég, ha a neten a keresőbe beírjuk a fényképezőgép pontos nevét, és hogy “utángyártott akkumulátor”. A legtöbb telefonhoz is vehetünk tartalék, akár utángyártott akkumulátort – ez a telefon többi funkciójához is hasznos.
Egyre ritkábbak azok a fényképezőgépek, amik hagyományos AA (ceruza) elemekkel vagy akkumulátorokkal működnek. Ezek általában nem bírják olyan sokáig, viszont végszükség esetén ceruzaelem mindenhol kapható.
Egy apróság, amit kevesen tudnak: veszélyes, ha hagyjuk teljesen lemerülni az akkumulátort! Ugyanis az összes kép elveszhet, ha közvetlenül kattintás után merül le az akkumulátor, mert a fényképezőgép ilyenkor menti át a képeket a belső memóriáról a kártyára. Ez ritka dolog, de e sorok írója már járt így. Nem érdemes kockáztatni, cseréljünk aksit, ha a gép jelez, azaz pirosan villog egy akkumulátor-ikon. A mai Lítium-ionos akkumulátoroknak már amúgy sincs szüksége arra, hogy teljesen lemerítsük őket töltés előtt.
Számít a méret
Fotózás előtt a menüben állítsuk be a képméretet! Érdemes mindig a legnagyobb méretet és a legjobb képminőséget választani! Igen, emiatt kevesebb kép fér egy kártyára, de így elkerülhetjük azt, hogy a kép szétessen, ha nagyítani kell.
Haladóbbaknak mindenképp érdemes a RAW formátumot használni a JPG helyett, vagy mellett. Ez a számítógépes utómunkánál hatalmas szabadságot ad. Ha RAW-ban fotózunk rengeteg elrontott képet ki lehet javítani, meg lehet menteni. Ha a kép alexponált (túl sötét) vagy túlexponált (túl világos), vagy a színhőmérséklet csúszott el (minden nagyon kék, narancssárga vagy épp neonzöld) a RAW formátumú kép még nagyon gyakran “visszahozható”. Kivéve persze, ha lemaradtunk az eseményről – csodák nincsenek.
Most már nagyjából be is állítottuk a fényképezőgépet, hát kísérletezzünk! A sorozat harmadik része arról fog szólni, hogyan használjuk ki a fényképezőgépünk adta lehetőségeket, hogy sok facebookos lájkot kapjanak képeink.